Irodalom
- Részletek
- Írta: Szabó Lőrinc
- Kategória: Irodalom
A megismerkedésem vele négy-öt évvel megelőzte a valóságosat. Nem sejtettem, amikor a debreceni kollégium úgynevezett „anyakönyvtáró”-ban 1915 őszén – úgy gondolom, ekkor – kivettem a verseskötetét és olvasni kezdtem, nem gondoltam, hogy életem legdöntőbb szellemi élményével találkozom, és azzal az emberrel, aki talán egyetlen barátja lett felnőtt éveimnek, még akkor is, ha ez a barátság külső okokból gyilkosan megromlott. A mondott év nyarán kerültem kapcsolatba az irodalommal. Mint minden nyáron, most is Tiszabecsen nyaraltam, Gáborjáni Szabó Mihály református lelkész nagybátyámnál. Mihály bácsi igen jó humorú, egészséges, reális és szellemileg eléggé tájékozott ember volt, valamelyik Tisza gróf-ifjak nevelője, ekkoriban már elvált ember, aki, mint később kiderült, a parókiával szomszédos telken levő hatosztályos elemi iskola tanítónőjével szemezett össze, Esztike nénivel, aki valahol Szatmárban nagyon öregen e pillanatban is él . Esztike néni iskolájába jártam én át a vakációs hónapokban, és az iskolai könyvtárat kezdtem elejétől végig kiolvasni. Beöthy Zsolt A magyar irodalom kistükre című könyve került ebben az évben a kezembe – a többit elmondja nagyjából a Tücsökzene.
- Részletek
- Írta: Benke László
- Kategória: Irodalom
Az első kötet előszava
Nem akartunk mi elszakadni Ausztriától. Nemhogy Széchenyi, kezdetben még Kossuth is meghagyta volna Magyarországot – ha a körülmények engedik – a Habsburg császárok magyar királyi koronája alatt. A felelős magyar kormány megalakulása és működése igen gyorsan megtörtént. Rohamtempóban születtek a 48-as magyar törvények. A császári és királyi korona hamarosan összekoccant, sok tisztázatlan kérdés maradt, például: közös főparancsnokság kérdése vagy két külön hadsereg; a pénzügyek feletti rendelkezés joga; a birodalmi államadósság megosztása, ahogy a nemzetiségek jogainak rendezése is.
- Részletek
- Írta: Karsai György
- Kategória: Irodalom
Az Oidipusz-mítosz egyike a görög mitológia alaptörténeteinek. Az úgynevezett thébaii mítoszok egyik legfontosabb jellemzője, hogy egy kultúra – és ennek emblematikus megjelenítőjeként az erre a kultúrára alapozott város – megszületésétől a pusztulásáig, e kultúra felszámolódásáig kísérik nyomon történetét. A kezdet és a vég: az e kultúrát létrehozó és alakító hősök és hősnők sorsa, életútja alkotja a nagy egész – esetünkben Thébai és a thébaii kultúra – történetét. A magasba ívelő hérósz-életek, a harcban kivívott győzelmek, a város és/vagy az egyén boldogulásáért elért eredmények (családalapítás, -gyarapítás, a város megóvása a külső és belső ellenségtől, a megteremtett értékek ápolása és gyarapítása, létfontosságú jóslatok megszerzése és értő felhasználása stb.); mindezek az események részét képezik annak az egésznek, amit összefoglaló néven a mítosz-családból kirajzolódó kultúrának nevezünk.
Szophoklész
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Irodalom
Turbók Attila válogatott versei
Első verseskötete 1975-ben jelent meg, a mostani válogatott versek gyűjteménye tehát negyvenhat év termését fogja össze. Már első kötetében emléket állított ifjan meghalt édesapjának, aki maga is ígéretes költőként indult a 20. század harmincas éveinek végén. A magyar történelem drámai fordulatai azonban megakadályozták a sikeres folytatást, hiszen az ifjú költő a háború után, 1946-ban meghalt. A nagyon korán elvesztett apa hiánya bizonyára hatással volt Turbók Attila költői indulására is. A válogatott kötetben is többször felbukkan, sőt hangsúlyozottan jelen van a tragikus apa-alak, mint a szerző nemzedékének többi költőjénél is, hiszen Kovács István, Utassy József, Bella István és mások fronton eltűnt apjukat siratták el megrendítő versekben.
- Részletek
- Írta: Kölcsey Ferenc
- Kategória: Irodalom
Ismét felvíradott a nap, melyen százak előtt, az ország szerencsétlen királya, népe virágával együtt Mohácsnál elhullott. Álomtalan éjen keresztül vártam ezt, mit úgy hittem, közérzelem fog megszentelni. De nem első, s bizonyosan nem is utolsó eset, hogy a magános ábrándozó hitében megcsalatkozott; valamint az sem, hogy megcsalatkozásán költ fájdalmát a hideg vizsgáló kinevette.
Minden ember saját szemüvegével nézi a világot; s ki tudná meghatározni, ki tart jobb üveget? a vizsgáló-e, vagy az ábrándozó? Legyen, mint akar; az ábrándozó legalább a magáét rosszabbnak nem hivé; s ablakához ment, látni: a nevezetes nap emlékezete a nép arcain mint fog visszasugárzani?
1. oldal / 9
- Ön itt van:
-
Home
- Irodalom