Irodalom
- Részletek
- Írta: Földesdy Gabriella
- Kategória: Irodalom
Babits Mihály
„Tavaszi szél” című versének elemzése
A Tavaszi szél verscímként nem feltételez mögöttes tartalmat, pláne nem súlyos társadalmi mondanivalót. Leginkább természetleíró, vagy az évszaknak az emberi életkort asszociáló jelentését hordozó voltára gondolunk elsősorban. Való igaz, hogy a tavasz hordozza a megújulást, az újjászületést, a kezdetet is, a szél pedig a vihart, a hideget, az arculcsapást is felidézheti bennünk. Szószerkezetként használva – tavaszi szél – a vers címeként csak utólag értjük meg a mögöttes tartalmat: egy mindent elsöprő társadalmi fordulatról és annak következményeiről van szó. Épp azért lep meg bennünket a vers, mert a cím alapján nem gondoltunk politikus tartalomra, ideológiai állásfoglalásra, inkább egy ártatlan természeti jelenségre. A verset megértve utólag kerül a helyére a cím helyi értelme.
- Részletek
- Írta: Margócsy István
- Kategória: Irodalom
Petőfi-év van, Petőfi-év lesz – ez évben feltehetőleg annyi szó fog esni Petőfiről, amennyi máskor tíz év alatt sem – s nyilván nagyjából ugyanazok a nagyszabású és nagyhatású közhelyek fognak felhangzani, egészen különböző személyek, figurák és intézmények szájából, amelyek százötven éve dominálják a folyamatosan élő, s folyamatosan önismétlő Petőfi-diskurzust. Petőfiről az a közhiedelem él (iskolás gyermekektől kezdve kitűnő írókig, irodalmárokig majd mindenkiben), hogy róla már mindent lehet tudni – s ezért mindenkinek nemcsak joga, hanem jogosultsága is van arra, hogy Petőfi alakját így vagy úgy minősítse, istenítse vagy parodizálja.
Nincs is ezzel semmi baj; legfeljebb annyi, hogy e közvélekedés mögött egyáltalán nem fedezhető fel a Petőfi-műveknek, szövegeknek alapos ismerete – a köztudat azt az életrajzi anekdotagyűjteményt és kb. negyven verset használja és minősíti, amelyet az 1870-es évek óta előír az iskolai tananyag, s ezeket a verseket is úgy interpretálja, amint azt a tananyag életrajzra koncentráló stratégiája előírja: azaz Petőfinek vagy lelkialkatával magyaráz meg mindent (holott Petőfinek lelkialkatát már annyiféleképpen rekonstruálták, hogy alig maradt belőle bármi elhihető), vagy pedig beilleszti Petőfit a forradalom történései közé, s csak aktuálpolitikai motívumokat tételez fel a megnyilatkozások magyarázatául (holott százötven évvel ezelőtti politikai eseményekhez nagyon nehéz, mondhatnám lehetetlen, közvetlen kapcsolódást találnunk).
- Részletek
- Írta: Nemes Nagy Ágnes
- Kategória: Irodalom
Az úgynevezett alkotáslélektannak egyik legnagyobb nehézsége, hogy maguk az illetékes művészetcsinálók szembetűnően kevés felvilágosítással szolgálnak az alkotás mikéntjéről. (Ha ugyan szabad összefoglaló néven alkotáslélektannak nevezni azt a sokféle, sok módszerű kísérletmennyiséget, ami e címen feltűnik, és ha szabad „alkotás”-nak nevezni mindenféle művészi termelést.) Föltehető, hogy a művészek ezt nem irigységből teszik. Sem nem céhszerű titoktartásból, sem ájult szűkelméjűségből, sem egyéb, sanda indokból. Úgy látszik, nem tudják, hogy mit csinálnak. Úgy látszik, nem tudjuk, hogy mit csinálunk.
- Részletek
- Írta: Varga Mária
- Kategória: Irodalom
Ács Margit szerint természetellenes, ha egy írónak nincs véleménye a hazája sorsát érintő kérdésekről.
– Ön úgy vélekedett, hogy a bajok ott kezdődnek, amikor valaki – legyen az író, politikus, közember – tévedhetetlennek hiszi magát.A baloldal első pillanattól kezdve saját tévedhetetlenségének mítoszán munkálkodik. Ugyanakkor a nyelvpolitika eszközével fantasyvilágot teremtettek meg: szörnyű jobboldali diktatúra, érzékenyítés, gender, LMBTQ – hogy néhány kulcsszót mondjak ebből a fantomvilágból. Mint író hogyan látja ezt a szómágiát?
– Minden politikai képződmény szereti tévedhetetlennek érezni és feltüntetni magát. Főleg a pártharcok kezdetén tapasztaltuk meg ezt. Nálunk talán csak bárdolatlanabb volt a hangvétel, a „szürkeállomány” önelégült hangoztatása az első szabad választást elveszítő liberális párt részéről. Ami egyébként szintén a szómágia gyakorlása volt. Már az is szómágia, hogy baloldalinak nevezi magát a szóban forgó politikai erő. Még a balliberális jelző is csak megszorításokkal lenne alkalmazható. A neoliberalizmus világszerte a multinacionális nagytőke uszályhordozója, a kisembert csak abból a célból veszi figyelembe, hogy megfelelően manipulálni tudja. Baloldali érték volt valaha a társadalmi szolidaritás, a neoliberális tábor viszont saját nemzeti közegével nyíltan antiszolidáris, de megköveteli a szolidaritást deviáns csoportokkal és idegen kultúrájú bevándorló tömegekkel.
- Részletek
- Írta: SPIRA VERONIKA
- Kategória: Irodalom
A bulgakovi etika és „teológia” néhány vonása A Mester és Margaritában, különös tekintettel Kantra, Bergyajevre és Dantéra
Az előadás elhangzott: a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara Orosz nyelvi és irodalom Tanszéke Mihail Bulgakov-konferenciáján 1991. március 13-án.
1. oldal / 9