Verseim
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Versnovella
A bérházak megnőttek
a vakító fényben,
az árnyékok mind eltűntek.
Akár egy szobor úgy állt
hosszú másodpercekig.
Elfordította a fejét,
a többi ember arcának foltjait
vizsgálta, ahogy ijedten állnak
és bámulnak bután az úttestre.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Csendesen kifoszt
a nyers hír.
Gyászom némán vonul
a pergő filmkockák után.
Átható tekintete,
száz kép róla egy se ernyed,
s tovább él neve titka bennem,
hiányát megénekelni
mégis nehéz.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Automobil
Látod az autót?
most kanyarul, suhanva, kéjesen -1
Fút, fút előtted az út,
neked súgnak,
veled nevetnek
kétfelől a vetések,
ködbe veszve
lomberdők, mint tétova
ének kísérnek,
hegyek százráncú szoknyái
lebbennek, fordulnak
feléd hanyagul,
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Vágyódom valami végleges után,
valami égiutazásra,
egy varázslatra, a volt, a most, a lesz,
az unott világ elhagyására,
az ismeretlenre,
ahol eszünk és szívünk élesre vált,
és a szellem gyönyörűségét
kapjuk ajándékba.
1. oldal / 56