Részletek

Írta: Szepes Erika

Kategória: Irodalom

A mai, magát posztmodernnek mondó teória egyik kedvelt fogalma a költő személytelensége. Ez némely jeles tudós szerint annyit jelent, hogy a szerzőnek nincsen köze az általa létrehozott műhöz, mert a mű önmagát hozza létre a nyelvből – más megfogalmazás szerint minden művet a nyelv hoz létre –, a létrejött műalkotásnak jelentése nincsen, hiszen nincsen szerzője, aki jelentést adott volna neki, a jelentést minden olvasó magának hozza létre az olvasási folyamat – a varázsszóként használt recepció – során.

Apostol Pál felvétele

Bővebben: Weöres Sándor személyessége és a próteuszi lény

Részletek

Írta: Babits Mihály

Kategória: Irodalom

Micsoda tanulmány kellene gondolataimat csak megközelítően is legombolyítani e kemény kérdés körül! Mennyi mindennel függ ez össze! Engem ez a "válság" inkább szellemi, irodalmi oldaláról érdekel; nem is hiszem, hogy igazi okát a színháznak valami üzleti válságában vagy babonájában lehetne megtalálni.

Bővebben: A színpad válsága

Részletek

Írta: Orbán Ottó

Kategória: Irodalom

Az ilyen kritika – KRITIKA???!!! – olvastán a diplomát szerzett, hivatásos műbíráló elhúzza a száját:

– Hapacsolás – mondja mély megvetéssel, ha finom akar lenni. Ha nem akar finom lenni, nyíltan a szemünkbe vágja: – Esszé, ilyet a Tandori verebe is tud!

Bővebben: Egy kis irodalomtudomány

Részletek

Írta: Falusi Márton

Kategória: Irodalom

A nyitott mű esztétikája Nagy László lírájában

Amikor kiskamaszként költő mesterem Nagy László Rege a tűzről és jácintról című hosszú versére felhívta a figyelmemet, és azt elolvastam, azonnal – ma úgy mondanám – a mű értelem előtti, „szuggesztiós mezőjébe” kerültem anélkül, hogy akár a denotatív, akár a konnotatív értékeit igazán számba vehettem volna. E szuggesztiós mezőt akkor még nem kultúrfilozófiai vagy művelődéstörténeti ismeretek határolták, csupán életrajzi tények: mesterem poétikai alapállását, mindazt, amit nekem továbbadott, Utassy Józseftől sajátította el, aki – gyermeki fantáziámban némi transzcendens fuvallattal zizegtetve a kéziratpapírt – mintegy kapcsolatot teremtett Nagy László és közte.

Bővebben: A nyitott mű esztétikája Nagy László lírájában