Kritika

Kedves Tamás!

Ígértem... itt vagyok. Jóllehet koránt sincs még vége a kötetem korrektúrázásának, de nem szeretnélek nagyon megvárakoztatni.

Tehát ahogy igényes versesköteted címe el is várja tőlem: maszk nélkül írok Neked, s küldöm maszkod mögé személyes benyomásaimat - elsősorban mint olvasó.

Már maga a címválasztás is szerencsés: kétértelműsége miatt figyelemkeltő - egyszerre utal a pandémia időszaka alatti maszkviselésre, a kötet keletkezésének időpontjára, valamint a korunk népbetegségeként számon tartott álarc mögé rejtőzésre.

Eddig megismert verseskönyveid közül sok mindenben kiemelkedik ez az új. Még jóval tartalmasabb, formájában is csiszoltabb, s a fölöslegtől megszabadítván magvasabb az előzőknél. Gondolati líra, de nem a költői ösztönök csekélyebb voltától, hanem az intellektuális témavilág és asszociációs anyag elevenebb gazdagodásától.

Költészetét kötetről kötetre építi és fejleszti, szinte már olyan alapossággal, a hétköznapiban is keresve a végsőkre a magyarázatokat, mintha valamiféle filozófiai művet kívánna megalkotni. Mégse lesz soha nehézkes, elvont, kioktató, és mindig elkerüli a lapos életbölcseletek közhelyeit.

Kedves Tamás!

Köszönettel megkaptam, örömmel és őszinte érdeklődéssel elolvastam válogatott kötetedet, amely összes versek címszóval is tekintélyes gyűjtemény lenne. A rokonszenves jelző kívánkozik olvasói visszajelzésem élére, amely nemcsak alkotójáról, hanem látásmódjáról, költői világáról is elmondható.

Különös sors. Valaki (jelesül Oláh Tamás) végigdolgozza egész életét, gyógypedagógus lesz, pszichológusi diplomát szerez, nevelőtanárként hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozik, később a népszerű tudományos-ismeretterjesztő hetilap, az Élet és Tudomány munkatársa, idővel pedig főszerkesztője lesz, miközben társszerzőként neves pszichológusokkal szakkönyvekben szerepel, fiatalabb korában még filmforgatókönyvek írásával is kacérkodik, ám amikor e tevékeny évtizedek után végre eléri a pihenést és megnyugvást kínáló nyugdíjas kort, az emlékezés és a lassú felejtés bársonyidejét, közvetlen környezete számára is váratlanul, elementáris erővel versírásba kezd!