Filozófia
- Részletek
- Írta: Babits Mihály
- Szülőkategória: Cikkek
- Kategória: Filozófia
Ezeket a jegyzeteket egy művész írta, aki néha a tudományról álmodott.
1. Tudományt és művészetet nem lehet egyszerre definiálni, mert nagy dolgok: nincs definíció, mely őket kimerítené. Íme, azonban egyik oldaluk: ők a világról való Tudatunk legkincsesebb gyűjtőkamarái, a művészet az érzetek és érzések, a tudomány a belőlük leülepedett fogalmak drága gyűjteménye. Az élet friss szőlőjéből pompás bort sajtolunk és hasznos ecetet: azokat hordjuk e végeérhetetlen, homályos pincékbe.
2. Művészet és tudomány legmagasabb foka a Tudatnak, amely az Élet testén nőtt; mint csápja vajon? vagy parazitája? eszköze? vagy célja? Elképzelek egy párbeszédet Élet és Tudat közt.
- Részletek
- Írta: Temesvári István Péter
- Szülőkategória: Cikkek
- Kategória: Filozófia
„Borszesz készletem hatóságilag megvizsgáltatván, az jónak ismertetett el. Ezen kijelentéssel szemben tisztelettel figyelmeztetem a nagyérdemű közönséget, hogy sós-borszeszem nemcsak árban sokkal jutányosabb,hanem minőségre nézve is valamennyinek koronáját képezi.”1
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Szülőkategória: Cikkek
- Kategória: Filozófia
MÉG NEHÁNY SZÓ A „BOTSCHAFTER”-NEK APRIL 9-I CIKKÉRE
Azt mondja többek között a „Botschafter”1 april 9-i számában, hogy a „magyar történelmen egy elkülönző vágy vonul végig (Sonder-Zug), mely nemzedékről nemzedékre száll, s ma éppoly elevenen él, mint száz évvel ezelőtt”. Ha ezen elkülönző vágy alatt a „Botschafter” azt érti, hogy a magyar nemzet mindig hűen ragaszkodott saját alkotmányos önállásához, s mindig határozott ellenszenvvel viseltetett a hatalomnak s még inkább a hatalom némely kezelőinek azon törekvései ellen, melyek Magyarország alkotmányának mellőzésére, sőt megsemmisítésére s némileg az ország beolvasztására voltak irányozva, nincs okunk ellentmondani a „Botschafter” idézett sorainak; mert azon hű ragaszkodás s a beolvasztás elleni határozott ellenszenv csakugyan nemzedékről nemzedékre szállt a magyarnál, s ma éppoly elevenen él, mint száz évvel ezelőtt, és ha a mindenható kegyelme tőlünk el nem fordul, élni fog még századok múlva is.
Deák Ferenc
- Részletek
- Írta: Békés Márton
- Szülőkategória: Cikkek
- Kategória: Filozófia
Korunk legkortársibb klasszikus gondolkodója Immanuel Kant. A 18. század végi felvilágosodás nagy etikai rendszerezőjének béketerve a globalizáció révén látszik teljeskörűen megvalósulni. Az „örök békéhez” olykor háborúval kerülve közelebb.
1. oldal / 4
