Versek

Versnovella

Első fejezet

Az idegen
vágóhidat akart venni,
még abban az időben, 
mikor minden eladó volt
kicsiny hazánkban,
mikor az elkerülhetetlen
ellenséges párbeszédé állt össze,
a józan ész tagadása
hozott sokaknak üdvösséget,
s a fájdalom a süket csendbe taszította
az emlékezetet.

 Vágóhiidon.jpg

Versnovella

A földszinti kis lakás
rejtöző bánata,
vakolat hullató éveken át,
üresen állt,
aztán néhány
hónappal ezelőtt,
új hengerelt virágok
kerültek falára.

Vajon ki költözik majd bele -
morfondiroztam.

Legfeljebb
az ajtó ablakszemén
misézett be,
egy kis napfény.

Megfejtették a szomorú kutyaszemek titkát | 24.hu

Dunavirágzás:

Repül a kérész,

Sebesen illan,

Suhan a vízen

Kimerülésig,

S zuhan a fényre.

Ez a halála.

Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet,
De ha sorsom panaszszavának
Szívében egy csepp hely marad,
Nem fordul el, visszhangot ad.
Hallgattam eddig, szólni féltem.