Próza
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Próza
A történelmi tények és igazságok lassan derülnek ki, hatolnak be a köztudatba. Sem 1919 kommunistái, sem Lenin lelkes magyarországi későbbi csodálói nem mesélték el a valódi és igaz eseményeket. Számomra is csak néhány éve vált ismertté hogyan gyűjtötték össze például a német vezérkar emberei a háború vége felé, és fizették meg őket, majd küldték el a fantaszta forradalmárokat Oroszországba, hogy ott felborítsák a rendet. Megkeresték a legnevetségesebb alakokat, hogy minden katonai találmánynál hatásosabban hozzanak kedvező hadi fordulatot egy ellenséges országban. Ennek a levét ittuk mi is, és egészen máig kiható hatását tapasztalhatjuk az egész földön. Uljanov a fronton folyó harcok idejére Svájcban húzta meg magát. Mások békésen éldegéltek, a bécsi kávéházakban, sakkozgattak. A németek a forradalmárokat gondosan vonatra pakolták, állítólag még a vagonajtókat is lehegesztették, nehogy kiszökhessenek, és elindították a szerelvényt Oroszországba.
- Részletek
- Írta: Bárány László
- Kategória: Próza
– Nem óhajt bejönni, méltóságos báró úr? – kérdezte a pincér a törzsvendégnek kijáró figyelmességgel. – A teraszon forróság van.
– Várom Madách barátomat. Amint megjön, bemehetünk. De ne feledje, hogy az efféle megszólítást nem szeretem! Különben is, itt maga a főúr. – Helyesbített: – Ön a főúr.
A garçon zavarba jött, meghajolt, és hátrébb húzódott.
Az idők változásával a pesti Nádor utca kövezésére is sor került. A Tigris szállótól már csak távolabb látszott lerakásra váró kőhalom, de onnan idáig szállt a por. A magányos férfi próbálta kisöpörni körszakállából. Arca földerült, amikor meglátta az oleander mögül föltűnő barátját:
– Isten hozta, követ uram!
– Adjon Isten szép napot, kedves honatya!
- Részletek
- Írta: Réthy Endre
- Kategória: Próza
Annak érzékeltetésére, hogy Ukrajnában milyen mérhetetlen fokú és általános a már-már a hülyeséggel határos naivitás és tájékozatlanság, néhány mondat Polubotok kincséről, az ukránok kedvenc mániájáról, melyben jó száz év óta makacsul és tántoríthatatlanul hisznek.
- Részletek
- Írta: Bárány László
- Kategória: Próza
A szomszédos asztaltól áthallatszott hozzám az élénk eszmecsere. Értelmiségi társaság nagy hangon tárgyalt társadalom-lélektani kérdéseket. A vágyteljesítéshez túlzottan ragaszkodó pszichoanalitikus elméletet ízlelgettek lelkesen. A közösséget hol alapértékként, hol megvetően emlegették. Az önzést felváltva kárhoztatták és dicsérték. Bármelyik meglátásra bólogattak, helyeseltek. Nagy volt az egyetértés.
- Részletek
- Írta: Petőfi Sándor
- Kategória: Próza
Az Egyenlőségi Társulat Magyarország lakosaihoz, testvéreihez, rokoninkhoz szíves üdvözletet! Bánat és harc szól belőlünk; olyanok a mi szavaink, mint mikor a szél belesüvít a félrevert harang zugásába. Tűz van, tűz van... nem egy falu, nem egy város, hanem az egész ország ég. Fölharangozzuk az egész nemzetet. Talpra, legények! ha most föl nem keltek, feküdni fogtok a világ végéig. Magyarok, ezelőtt ezer esztendővel megindult egy népfaj Ázsiából azon szándékkal, hogy fölkeresi a föld legszebb, legtermékenyebb tartományát, s azt elfoglalja maradékai számára;soká, nagyon soká vándorolt e népfaj, míg azon tartományt megtalálta, de végre megtalálta, el is foglalta; és miképp foglalta el? négy vagy öt álló esztendeig szakadatlanul harcolt, öt álló esztendeig hullott az ember, omlott a vér, mint a záporeső. Magyarok, így szerezték meg számunkra őseink e szép tartományt, mert azok az Ázsiából jött vitézek a mi őseink. Hétszáz esztendeig élt szabadon a magyar nemzet itt új hazájában.
Jellachic. Ban von Kroatien.
2. oldal / 7
- Ön itt van:
-
Home
- Próza