Próza

Részletek
Kategória: Próza

Hamar híre ment, hogy nálunk szinte minden eladó, és egy marék üveggyöngyért a trükkösen privatizált gyárak az új tulajdonosoktól könnyen megszerezhetők. Pisti havonta szállította az olaszokat, akik mind itt Magyarországon akarták megkötni a nagy üzletet. Eladó az egész világ, szólt naphosszat az ária. Egy olasz hús nagykereskedő szívesen vett volna egy vágóhidat. Felvettük hát az egyik nem régen vadonatúj gépekkel felszerelt vágóhíddal a kapcsolatot. Az olasz meg is jelent egy közvetítő cég által kínált fiatal, olasz tolmácsnővel, nem bízott bennünk vagy minket is ellenőrizni akart. A kis hölgy nem tudta hová jött, bizonyára sohase volt még vágóhídon. Tűsarkú cipőjében tipegett be, csinos divatos ruha volt rajta, szemei vastagon ki voltak húzva. A vidám és ártatlan arckifejezése hamar letörlődött, ahogy a sminkje is, amikor erősen izzadni kezdett. Az ilyenkor szokásos gyárlátogatás mondhatom véresre sikerült. Először a marhavágóra vittek minket. Égvilágból az alvilágba.

Részletek
Kategória: Próza
​Pontos válaszvonalat húzni a jó és a rossz, a hamis és az igaz, a szép és a csúnya között lehetetlen. Vannak rossz és jó könyvek, vannak olyanok, amelyeket feltétlenül el kell olvasni mindenkinek és vannak, amelyeket nem volna szabad elolvasni senkinek sem. Ismeri mindenki a régi társasági kérdést: melyik az a könyv, amelyiket magaddal szeretnél vinni egy lakatlan szigetre. A megkérdezettek, ahányan vannak, annyiféle választ adnak. Sok jó könyvet felsorolnak, de sok csapnivalót is. Aki nem akar válaszolni az a leggyanúsabb. Mit titkol? Vagy még rosszabb, nincs mi közül válaszon, mert kevés könyvet olvasott, azokat is régen már. Írd össze csak úgy egymás után mi az, amit szeretsz és mi az amit nem. Én is ezt teszem Luis Bunuel Utolsó leheletem könyvében felsoroltakat követve.
A lábfétistől a politikai propagandáig – Luis Buñuel világa | nlc
Luis Buñuel Portoles (Calanda, 1900. február 22. – Mexikóváros, 1983. július 29.) spanyol születésű mexikói filmrendező.

Részletek
Kategória: Próza
​Arra figyeltem fel, hogy a fekete macska furcsán rángatózik. Mintha csak a hátát akarta volna vakarni, először úgy tűnt, aztán csapkodni kezdett a farkával, a felfelé meredő lábaival az eget karmolászta, majd a mancsai hirtelen lehanyatlottak, akkor váratlanul kinyílt a szeme, ez maradt neki, utoljára még belenézni a világba, kizárva magát abból, amit mi jövőnek nevezünk, bár nem tudjuk meddig tar még. Teste hozzásimult az aszfalthoz. A macska lélek, ott a szemem láttára szállt el belőle. Valószínűleg az okozta a vesztét, hogy egy parkoló autó alá húzódott és már nem volt ideje kimenekülnie, amikor elindult. Egy életnek, akár milyen is volt, vége lett. Törékeny léte végzetes kalandját látva úgy gondoltam mi emberek túlontúl sokat kérdezünk, és beszélünk felesleges dolgokról. A vég nekünk se kerülhető el, legfeljebb elodázható. A padon ültem a jelenethez közel néhány méterre. Pár perce jöttünk ki a kórházból, ahol az imént kaptuk meg a védőoltásunkat. A pavilonok közti kis park előtti aszfaltos út túloldalán, az épülethez vezető járdán, az oltásra váró emberek álltak sorban. Mindenki, velünk együtt remélte, hogy védettséget nyerünk és még élhetünk egy ideig. Mi is végig jártuk a stációkat az oltásért. Vártunk a sátor előtt, aztán beengedtek minket, hogy az ott elhelyezett asztalokon kitöltsük a kérdőívet. Tovább kerültünk az épület bejárata elé. Nem sokára néhányunkat beengedték, de ott is várakoznunk kellett, egymástól másfél méterre állított székekre ülhettünk csak le. Onnan egy folyosóra jutottunk. Piros barett sapkás katonák tartatták be a rendet. Az oltó helyeken név szerint szólítottak mindenkit az orvosi szobába, pár perc múlva megkaptuk mi is. Gyalog mentünk haza, óvatosan átkelve mindenütt az úttesteken, épségben hazaérkeztünk.

Részletek
Kategória: Próza

Május 20.

Reggel hét órakor egy tót katona jöve szobámba. Tudakozám tőle suttogó hangon, mi dolog, hogy az ablakommal általellent álló házak cserepjeit egy ölnyire leszedték, és hogy ott egy órával ezelőtt annyi ember gyűlt vala össze.

- Us su precs - mondá a katona.

- Az az öt.

- Micsoda öt?

- A pap, a viceispán, a kapitány, a szép ifjú és a vak gróf. - A pap alatt Martinovicsot értette; a viceispán alatt Hajnóczyt, ki viceispán vala Szerém vármegyében; a kapitány alatt Laczkovics Jánost; a szép ifjú alatt a szálas, sugárnövésű, szőke, s liliomfejérségű, rózsapirosságú, délceg járású Szentmarjayt, kinél Pesten és Budán nem igen volt szebb ifjú, és a vak gróf alatt Zsigrayt, Kinek arcát és egyik szemét a himlő elrontotta.

Kazinczy Ferenc idézetek

Részletek
Kategória: Próza

Ne szoruljon össze a szívünk, mikor a Felvidék városainak etnikai képét szemléljük, adatait olvassuk? Az 1910-es történelmi Magyarország népszámlálási adatai nem hamisítottak, akkor minden kényszer nélkül vallhatta magát ki-ki annak, aminek érezte; még senki sem tudta, hogy lesz Trianon!

BenkeLaszlo portre 2014 thumb.jpg

  1. Harrison Bergeron
  2. AZ ISMERETLEN REMEKMŰ
  3. A papírangyal
  4. Ormányosbogár
  • Ön itt van:  
  • Home
  • Próza