Jegyzet

Csatazaj közepette, épp a világháború kellõs közepén alakult meg az Astra-filmgyár. Születése arra az idõre esik, amikor a hazai filmgyárak alapításait, még a szakkörökben is megmosolyogták s amikor ennek dacára, vagy talán épp ezért, komoly, nagy verseny indult meg az ifjú gyárak között. De amíg a legtöbb kezdõ filmgyár az anyagi megerõsödést tartotta szem elõtt és erre irányította fõ törekvését, az Astra már ebben az idõben is az anyagi erõnél többre becsülte a gondos szellemi felkészültséget. Ilyen helyes, mondhatnók, nemes gondolat természetesen inkább csak mûvészlélekbõl, mint egy hideg, számító kereskedelmi fõbõl fakadhatott. Mert az Astra-filmgyár alapítója mûvészember volt. Balogh Béláné, az elhunyt nagynevû Papír Sándor színházigazgató özvegye, aki maga is színpadon mûködött, sõt férje halála után magára vette a színházigazgatás súlyos gondjait, létesítette az Astrát, Balogh Bélával együtt, aki a magyar filmrendezõk között szinte elõször találta meg azt a helyes irányt, amelyen a magyar film eljuthat az itthoni közönség kegyeibe, a külföldön pedig az igazi mûvészetet értékelõ érdeklõdés központjába.

Egy kitöltetlen kérdőívet találtam nagybátyám hagyatékában.
Többet mond az ötvenes évek legelejéről, mint sok történelemkönyv, érdemes átnézni.
Minden kommentár nélkül ide másolom a teljes szöveget.

Dédapámról, néhai Oláh Mihályról, találtam számomra értékes adatot az 1899-ben nyomtatott Emléksorok az aradi gyásznap félévszázados évfordulójára c. könyv utolsó lapján. "Városliget: parkírozva, a lövész-egylet gondozása alatt, itt tartják a népünnepélyeket. Vendéglőhelyisége és nagy táncterme állandó gyülhelye ARAD város közönségének. Vendéglőse Oláh Mihály, ki jó konyhát és tiszta italokat ad."