Jegyzet

Arad, 1849. október 5-én.
Imádott szegény Feleségem!

Nem tudom, imádott Paulám! Miként írjak neked, hogy a csapás ne legyen túlerős szegény szívedre; – és csal óhajom, hogy szerencsétlen sorsomat, még mielőtt ezen sorokat megkapnád, megtudjad már oly résztvevő ajkakról, melyek azt minden lehető kímélettel megmondanák.

A kiváló orosz zongoraművésznőről különös, sokaknak talán hihetetlenek tűnő történet kering a múlt századi 40-es évektől kezdve, az életrajzában is megemlítik.1 Sztálin, aki nagyon szerette a komoly zenét, egyik este Mozart Á-dúr zongoraversenyét hallgatta a rádióban, ami igen nagy hatást tett rá.

Az Egyesült Államok alkotmányának kiegészítését, amely kimondta a rabszolgaság eltörlését 1865 végéig az akkori harminchat szövetségi államából huszonhétben ratifikálták, a többiben erre később került sor. Delaware például csak 1901-ben, Kentucky még később 1976-ban léptette életbe a törvényt. Mississippi államban pedig 1995-ben, heves vita után, szavazták csak meg a törvényhozók, de az elfogadásáról elfelejtették értesíteni a szövetségi hatóságokat! Ezt most gyorsan potolták, és  2013 február 7-én végre megjött az értesítés Washingtonból, amelyben közölhették a jó hírt. az állam törvényhozásának a döntését regisztrálták. Vagyis jogilag ezen a napon szűnt meg Mississippi államban a rabszolgaság. Hurrá! Jobb későn, mint soha. (Forrás: http://www.multkor.hu/)

A legtöbb francia dühödt szenvedéllyel igyekszik szellemes lenni, s akik szellemesek akarnak lenni, dühödt szenvedéllyel könyveket írnak. Balga elképzelés: a természet, úgy látszik, bölcsen gondoskodott róla, hogy az emberek ostobaságai mulandók legyenek, a könyvek viszont megörökítik őket. Aki buta, beérhetné vele, hogy halálra untatta mindazokat, akik vele éltek, ő azonban az eljövendő nemzedékeket is gyötörni akarja; legfőbb törekvése, hogy a butaság diadalmaskodjék a feledésen, holott annak sírjában békében pihentetett volna; mindenképpen tudomására akarja hozni az utókornak, hogy élt és hogy buta volt. ( Montesquieu: Perzsa levelek, LXVI. levél. Európa Könyvkiadó, Budapest 1980, Fordította: Rónay György.)


Az amerikai nép függetlenségi nyilatkozatának szövege egyszerű, világos és félreérthetetlen. Érdemes belőle idézni néhány pontot, amelyek HAZÁNK MOSTANI HELYZETÉBEN ránk is vonatkoztathatók. A különbség csak az, hogy a Nagybritania helyére az Európai Uniót kell értenünk.