Versek
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Nagybátyám hagyatékából került hozzám.
Két évszám díszeleg rajta
és közöttük a kötőjel,
- míg ölni tanultak, teltek az évek -
babérlevelek koszorúja
óvja az intervallumot, mikor
- mintha éltél volna -
múltak a történelmi napok:
1914-1918.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Azt mondták a régiek
a Föld a tegnap és a holnap
közt a szilárd jelen,
kinek lankáin boldogan leng
a sok zizge lomb,
s mezőin
a gyönyörtől részeg virágok
sóhaja száll.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
A polcokról
az ismeretlen taszító erő
egymás után küldte
a konyha kövezetére
a kecses, fénylő testeket,
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Ha Prométheusz,
barlangi elődöm
pártját nem fogja,
és Téged, a mély űrből,
a csillagok tűzéből,
mint nemes zsákmányát,
neki le nem hozza,
maradtál volna minden
földi halandónak örökre idegen,
távoli, higgadt hatalom1,
14. oldal / 88