Mások versei
- Részletek
- Írta: Petőfi Sándor
- Kategória: Mások versei
2014 március 15.
Barangol és zúg, zúg az őszi szél.
Csörögnek a fák száraz lombjai,
Mint rab kezén a megrázott bilincs.
Hallgass, zugó szél, hadd beszéljek én!
Ha el nem hallgatsz, túlkiáltalak,
Mint nősirást az égiháború.
- Részletek
- Írta: Szabó Lőrinc
- Kategória: Mások versei
„Mily gyönyörű a szenvedés!
A lemondás milyen hatalmas!”
– Meg fogod únni, s leszel aljas;
a mi erényünk itt kevés.
Mit, szépség?! Háború jön ujra,
háború mindig: tenni kell!
Egy perc, és áruló leszel,
vagy az se, csak egy buta hulla.
Már itt a szörnyeteg. Utálod?
Vele vagy ellene! Magányod
barlangját kard kutatja át.
Lemondás? Nincs! Az üldöző
nem mond le rólad! s a jövő
azé lesz, aki bestiább.
- Részletek
- Írta: La Fontaine
- Kategória: Mások versei
Megszomjazott a bari, kiment a patakra,
Hát egy ordas farkas is akkor tévedt arra.
mégis szörnyű ordasa a bárányra förmedt:
„Megbocsásson, farkas úr, de hogyan is bírnám –
„Szemtelen! Hát illik így velem feleselned?
farkas uram, de tavaly én még nem is éltem.”
Nincs is bátyám.” – „Rokonod volt akkor, te bárány!
kutya, pásztor, egyre megy; én most bosszút állok!”
széttépte s megette.
Rónay György feldolgozása
- Részletek
- Írta: Arany János
- Kategória: Mások versei
A welsi bárdok
Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A velszi tartomány.
- Részletek
- Írta: Ady Endre
- Kategória: Mások versei
I.
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
43. oldal / 51