Részletek

Írta: Turbók Attila

Kategória: Mások versei

Csak nyáron élek itt, Wekerle-telepen,
ahol már nincs se gyár, se bánya, sem üzem.

A dús lombok alatt édeni nyugalom,
sütkérező gyíkok a forró házfalon.

Bővebben: KISPESTI IDILL

Részletek

Írta: Babits Mihály

Kategória: Mások versei

Szíttál-e lassú mérgeket, illatok átkait?
jaj, rosszabb, aki kába Szók mérgéből tudva szítt
melyektől elzsibbad az ész, és megőrül a Tett -
ó, kárhozat, kiben a szó először született
az ábrándokbahurkoló, álomharanghuzó,
biborszinű, tömjénszagú, trombitahangu szó.

Bővebben: SZÍTTÁL-E LASSÚ MÉRGEKET?

Részletek

Írta: Tornai Xénia

Kategória: Mások versei

Rút a világ idelenn, s idegen ma e földi valóság?
Szürke a fény, s mi a szívbe talál vele talmi hiúság?
Érzed, a lét peremén ül a ház, miben élsz, s fala börtön?
Hold telik éppen, azért ideges csak a szív – zivatar jön.

Bővebben: Az ősi Rend dicsérete

Részletek

Írta: Stefan George

Kategória: Mások versei

A költő, mondják, csendesebb korokban,

szárnyas gyermek, ki szelíd álmokat zeng

és szépíti a munkás köznapot.

De ha vihart forralnak a bajok

s hangos pöröllyel kopogtat a sors,

mint zord érc zeng s nem értik a szavát…

Bővebben: A költő a zűrzavar korában