Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Verseim

Még sötét van, a kinti világ,
fájó hazám, csendbe hulltan
várja a reggelt.
A derengő tárgyak, rezgő árnyak
még az álom peremén játszanak.
Gondolatfutamok akkordjai
képekbe ágyazva peregnek elém.

Bővebben: Még sötét van

Részletek

Írta: TÓTH ÁRPÁD

Kategória: Mások versei

Oh boldog a kis lusta tó,
Szelíd képeket ringató,
Partja virágtól roskadó,
S ha este jön a posta-ló,
Bús nagy feje rádől s mohó
Hűs kortyot inni néki jó.

Bővebben: BOLDOG CSÖND

Részletek

Írta: TÓTH ÁRPÁD

Kategória: Mások versei

Betűk, betűk, ti téveteg vonalkák,
Szeszélyetek mi cél felé halad?
Ti, búm guzsallyán sodrott halk fonalkák,
Mivé lesztek ma ujjaim alatt?
Nem is tudom: szövöm csak s bontom árván
A kusza dalt s a tompa öntudat
Bús Penelope-kedve, mit se várván,
A rokka vak pergésén elmulat...

Részletek

Írta: Oláh Zoltán

Kategória: Mások versei

Egy árnyékba falazott mozdulat.
Egy arc felhőbe mutató ránca.

Megfagyott könnycseppek
ezüstben hamvadó
xilofonja
és a diólevélen
átevezett éjszakák.

Egy megőszült elme
hajszálrepedései
a csönddel mért idő
kiterített abroszán...

Egy harang
halált ölelő öble,
aztán a hold metszette
fénycsöppek kazla
és a legutolsó
sóhajba
temetkezett mozdulat...