Mások versei

 

 

 

 

 

 



I.           
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Gyakran ez az egyetlen
dolog
közted és a
lehetetlen között.
Sem ital,
sem egy nő szerelme,
sem vagyon
nem
versenyezhet vele.



„Quoddam quasi pratum, in quo animae nihil patiebantur,
sed manebant, nondum idonae Visioni Beatae.”
Bedae Hist. V.

Ott nyugszanak.
Éden hegyének sírbarlangjait
Ne háborgassák önző jajszavak,
Elnyomva azt, amit
A csönd visszhangjaként hallgatni jó:
Mint hömpölyög alant a négyágú folyó.


Vak szemgödör. Halott sirály.
Kiholt a tenger: medre már
vak szemgödör. Halott sirály
lelke vijjogva visszaszáll.

Megyek az utcán sehova.
Megyek se ide, se oda.
De jön talán a villamos,
mely téged végre visszahoz.

 100 éve született Weöres Sándor

Felhőkakukkvár
háromezer éve telik díszekkel és lomokkal,
nagy ládákkal -- felírásuk: "én!" "enyém!" "nekem!" "engem!"
s falát mindenfelé kinyomta "az én kincsem", "az én lázam", "az én üdvöm",
végre felbillent,
s az alatta felgyűlt ganajba zuhant.