Versek


A természet kormos hajnala
megszokott mozdulattal
formázza a hegyeket,
az erdő szelleme a fenyőket
szólítja vigyázzállásba.

hosszulepes bejárás a Tihanyi Apatsagban - hosszúlépés.járunk?

                    ...ez örült sár, ez istenarcú fény
                                                 (Vörösmarty)
                    Isten, küldd e helóta népre
                    Földed legszörnyűbb zsarnokát,
                    Hadd kapjon érdeme díjába'
                    Jármot, hátára kancsukát!
                                                (Petőfi)

Cigány egy nép. Nem hogy tudatlan,
nem az a baj: nem is akar
tanulni! - Bárgyú zsibbadatban,
másfélezer éve, míg vihar
zúgott körötte (tudniillik
a szellemé), ül bávatag;
igricei - míg múlton múlik
az idő - fölvonítanak
olykor; a jobb nép vigad sírva,
hogy "hajh, a régi szép idők!",
s hogy aszongya: "így volt megírva"
s hogy aszongya: "hajh, azelőtt" -
és így tovább. -

Nem érhető el leírás a fényképhez.
Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.)

 

Alkotó társaimnak, egy „rávezető délután” emlékére

I.
Amikor fázik a lélek, reszket a hideg
szellem-éjben, s összefércelt valósága
pillanatokká foszlik szét hirtelen, akkor jó,
hogy körül álltok és szóltok csend-szókkal,
s ím, fölenged fagyából a lélek, már nem didereg,
körbe öleli tekintetével az Isten öröktől virágzó
tavaszi rendje, amint a kő repedéseiből kinő a fű,
úgy győz az élet az egyre ordasodó halál ellenében,
örök körökben, ég feletti szelekben fürdetve arcát
akár az a cédrus Libanon ormán…

Ó, virrasztások évszaka!
Vastagon fog a tinta, zordul.
A rozsdalevű éjszaka
már hatkor a kertekre csordul.
Reves fák nyirka folydogál
s te arra gondolsz: mennyi éved
van hátra még? Jaj meg-megáll
a láb, mert fél, hogy sírba téved.

https://www.dsidajeno.hu/wp-content/uploads/2020/05/22evesen.jpg
Dsida Jnő (1907-1938)

Mondják, hogy szép

Mondják, hogy szép, és én semmit se mondok,

mondják, hogy égő bronzhaja a hajnal,

hogy csillagokat hordoz nagy szemében

s hogy büszke és dacos és rá se nézne

oly csúnya, fekete fiúra, mint én.

Minden kép és költemény” – Szabó Lőrinc (1900–1957) - OSZK

Alkategóriák