Mondj igent!

Mondj igent, hogy ne kelljen szégyenkezned,
s ne lásd gyalázatod a tükrödben.
Jövőd amit elveszthetsz, ébredésed
késő lesz. Jer, ne lázadj magad ellen!

Mondj igent! Tárd ki szíved földnek-égnek,
ne vidd tovább tűnt korszakod szemetét!
Ne legyél zsákmánya a tévesztésnek!
Ha most elfogadod mások kényszerét

kopár gyászba feketülnek a szívek.
Ne legyenek hazátlan testvéreink
többé kitagadottak és megtűrtek!

Hallgasd meg mit üzennek most őseink!
Tűnjön végleg el a sok vesztett remény,
hogy ott lehess a győzelem ünnepén!

2004. december 4.

Válasz: nem

Tiszta fény, születő ártatlan gyermek,
vajon mit látsz majd árva világunkból,
mit hallasz ezer évünk jajszavából,
ahol más sincs, mint gyász és tört remények.

Körös-körül mindenütt vad gyűlölet
tombol, s hazátlan bitangok visszhangja
tölti ki az étert üvöltve, alja
nép fiai keresik a sötétet

megint. Vészjelző harang hiába zúg.
Kifeszítették a félelem hálóját.
Némán tűrtük, mint bomladozó tetem

a maradék akarat végóráját.
Meghozta rothadt gyümölcsét a hazug
múlt, s a válasz mindenre ismét a nem.

2004. december 5.