Verseim

Egy út, ami nem visz haza,
egy kert, ami elvadult,
egy fa, amelyik nem nő tovább,
egy ház, amiben nem lakik senki,
egy ágy, ami üres,
egy hang, ami nem száll feléd.

Bővebben: Ha

Vacog, fáj, zokog,
bennem minden.
A mérgezett képzelet
ad őrült álmokat,
régi képeket ont.
Alattam a dúlt ágy,
mint egy romba dőlt város.
Fejemben búg és bong
a sok hang.

Hőmérő, Hőmérséklet, Láz, Influenza, Orvosi, Hideg

Bővebben: Láz

A lélegzett szilaj kedvel,
szabadon száll
barátból, ellenségből,
és telepszik ránk
bűntelen,
így vész el a jó, ha győz
rajtunk a silány.

Bővebben: Korona a víruson

Míg mi élünk, nem lesz más e
Veszett Európa”

Tóth Árpád: Elég volt a vágta

Mit mond neked a
határokon átzengő
déli harangszó, Európa?

Bővebben: Európa

Mellkasod összeszorul.1
Levegőt alig véve
magzati pózba görnyedsz.
Magányod mélye,
az aszfalt, az olaj
szaga kering köréd.

Bővebben: Terminus
Scroll to top