Először a fehér bot a széken,
Az összetört poharak,
Majd a soha többé ki nem nyitott könyvek,
Az el nem húzható függönyök,
Nos azok voltak,
Melyek szembetűntek,
Először,

Szuhay-Havas Marianna portréja

És csak utána láttam meg:
Ott kuporogsz a sarokban,
Szemeid helyén két mély és könnytelen gödörrel,
De így is láttam,
Szenvedsz,
Hát kölcsönadtam a jobb szemem,
Az egyiket, amellyel néztelek.

 

Scroll to top