Orczy Lőrinc1


Ugy van ugy Bácsika: Az egész Világbann
Uraknál papoknál Udvarnál Bótokbann
Szeginynél Gazdagnál piaczonn Templombann
a’ Gállyánn Mühelybenn a’ setét bányákbann
Halandóknál Kedves dolog a’ Becsüllet
nintsen a’ világonn ollyann vadonn nemzet
Ki erre ne vágyna, nézd bár a’ népeket
egy szóval hirdetik, éllyenn a’ Becsüllet:

Kit Kemény Lánczokbúl pányváztak Gállyára
azzal Kit a’ Törvény itiltt a’ Bánnyára
sirván panaszkodnak nints virtusnak ára
szerentse hibázva vittette bal 62 sorsára
a’ Kevély Nagy Urak egymásnak hirdetik
ö általok Köz Jó ingyenn szolgáltatik
Kalmártúl Paraszttúl ezenn Szóo hallatik
fegyveres Népektül ugyan az mondatik.
a’ Világ Theatrum s’ jádczódásnak helye
mellyre minden ember elöl jönn födözve
más személyt mutogat külsö öltözete
sok ellenkezöt is mintt vagyon szinelve.
Innenn gjakran láttyuk a’ komor bolondot
Ki külsö szinébenn mutat okosságot
a’ Tudatlan többször vesz Doctor palástot
a’ gjáva a’ félénk forgat Paijst Kardot.
Akár ki mit mondgyonn tettetés nem tarthat
Igasság homalybann soká nem maradhat
Szines jót ideig: Rosz ugyan mutathat
de állandóságot áll orcza nem adhat.
A’ Kösség vigyázó lévén dolgajukra
nagy szemmel tekinget fedett hibájukra
hizelkedés nélkül tör gyalázatunkra
rá akadván hárit meg vetést njakunkra 63
mert akár mit tégyen ember a’ Világbann
akár hogy fedezze vetkeit magábann
Becsülletes nem lesz külsö formájábann
ha igaz erköltsöt nem kaptsol 64 magábann
De im sinóromtúl tovább vetemedtem
igaz Becsületrül beszédet kezdettem
mi légyen aszt még is jól ki nem fejtettem
meg lehet hibáztam de én igy képzettem!
Bátor nagy Mogulnak birjunk országával.
Járjuk bé a’ földet Sándor zászlójával.
Nyomjuk le népeket Caesarnak Karjával
portázzuk a’ Szárazt Cyrusnak hadával
Beszéllyünk Cicero jó polgár nyelvével
vetekedgjünk ámbár Plato elméjével
ha Igasság kötve nem lesz erköltsünkkvel
nem dicsekedhetünk a’ Szép Becsülletvel.
e’ nélkül az erö, a’ Jóság, vitézség,
Hatalom Királyság tsak Kitsiny Tisztesség
Jötte nélkül semmi s’ nem tellyes a’ Szenttség
hijanyos az Erkölts, és inkább veszettség.
Száz Ezer vitézzel szállyonn Ki Táborbann
a’ Királly: népeket vágja a’ halombann
ha Igasság véle nem hál Sátrábann
mintt Lázugy fog Üllni... fényes Thrónussábann
Sok hires Királynak ha pertt inditanánk
cselekedeteket Törvényre huzhatnánk
hibás tettes kért oszlopit rontanánk
talán mintt Tolvajnak Gombját is el tsapnánk
Agesilausnak ez jeles mondása
embernek nem állhat másbann Méltósága
mintt ha tettejbenn fénlik Igassága
ebbenn áll Becsüllet ez annak Nagjsága
vedd öszve világnak minden vitézeit
Mythrydatest Syllát Roma vezéreit
Attylát Tamarlántt Caesar Seregeit
add ezeknek szászor Craesusnak Kintseit
mind ezenn Nagyoknak dolgát ha fel veszem
Athenásy polgártt elejekbenn teszem
eszt náloknál fellyebb becsüllöm Tisztelem
meg mondom mértt eötet: annyira emelem:
Ez az Igasságtúl soha nem távozott
noha egész város ellene habozott
Társok irigysége reája támadottItK
végig Törvény mellett hivenn meg maradott
Ugi van: erköltsök leg föbb az IGASSÁG
ettül ered földi mennyei Bóldogság
e’ nélkül nem állhat: nép, ország, Társaság,
e’ nélkül Becsüllet disztelen méltóság.

 

1 báró Orczy István (1669–1749) és dolhai és petrovai Petrovay Zsuzsanna (1690–1737) legidősebb fiúgyermekeként született. 1741-ben Orczy Lőrinc is azon nemes magyar ifjak sorába lépett, akik önként gyülekeztek Mária Terézia védelmére. A békekötés után tábornoki ranggal lépett ki a hadseregből. 1767-ben Abaúj vármegye főispáni helytartója, majd főispánja lett. Pesten halt meg 1789. július 29-én, hetvenéves korában. Tarnaörsön temették el. Számtalan „költeményes holmi és szülemény” maradt fenn utána. Nevét Budapesten egy tér örzi a VIII. kerületben.