Mások versei

Radnóti Miklós emlékezetének

Úgy-e, még élsz? Úgy-e, még énekelsz!...
A lomb között borzas szellő motoz.
Zizeg az illat, amit erre hoz, -
Talán ebben az illatban felelsz?
Vagy immár csak a könyvben,
A versek márvány idomaiban?

Bővebben: Örvénynek az örvény

1

Mert elhagyatnak akkor mindenek.

Külön kerül az egeké, s örökre
a világvégi esett földeké,
s megint külön a kutyaólak csöndje.
A levegőben menekvő madárhad.
És látni fogjuk a kelő napot,
mint tébolyult pupilla néma és
mint figyelő vadállat, oly nyugodt.

Regisztráljon a tovább olvasáshoz...


Elmondja Latinovits Zoltán

Bővebben: 75. szonett

Megjelent: 1784. jan. 1-én  a Magyar Hirmondóban

...halljad, mit kivánok,
S ne pukkadj;csak tréfa.

A prokátoroknak
Semmi pereket;
Az orvosoknak
Semmi beteget;
Temetőn állóknak
semmi ásatót;
Szomjú kántoroknak
Semmi búcsúztatót.

Bővebben: Halljad, mit kivánok

Elmondja Kozák András

Scroll to top