Mások versei

Dobpergés, kürtjel, harsány és rekedt
Vezéri szavak, lázas tömegek.

S menetelés - jaj, nincs ellene szer:
Már-már az egész világ menetel.
Tompa László (Erdélyi és csángó költészet)
Bővebben: Mind menetelünk

Az életet már megjártam.
Többnyire csak gyalog jártam,
Gyalog bizon’...
Legfölebb ha  omnibuszon.

Láttam sok kevély fogatot,
Fényes tengelyt, cifra bakot:
S egy a lelkem!
Soha meg se’ irigyeltem.

Arany János élete (1817-1882) - jegyzet - Irodalom kidolgozott ...

Bővebben: EPILOGUS

JÓZSEF ATTILA

Elvágódsz: az ég meg se moccan.
A csillagok se látnak.
Megnyugodva végül meghajolsz
a kattogó homálynak.
A föld dobban csak néha,
eldobod egyetlen ruhád,

Bővebben: Párba állítva

Kallódom, mint űzött állat.
Hol vagytok, fény, emberek?
Üldözők zúgnak mögöttem
és kiútra nem lelek.

Borisz Paszternak, a Doktor Zsivágó szerzője - Cultura.hu

Bővebben: Nobel-díj

TETRAPTYCHON

            Előhang

Gondolataitokat,
melyek úgy ábrándoznak lágy agyatokon,
mint elhízott lakáj zsírfoltos heverőn,
szívem véres rongyával felkavarom,
csömörig gúnyolom marón és merőn.

Lelkemben nem őszült meg egyetlen szál haj,
benne vénecske gyöngédség nem terem!
Világot dörgetve hangom hatalmával
megyek - gyönyörűn,
huszonkét évesen.

Bővebben: NADRÁGBA BÚJT FELHŐ
Scroll to top