Versek

I.
Vagy félezernyi dalt megírtam
s e szót: magyar, még le nem írtam.
Csábított minden idegen bozót,
minden szerelmet bujtató liget.
Ó, mily hályog borult szememre,
hogy meg nem láttalak,
te elhagyott, te bús, kopár sziget,
magyar sziget a népek Óceánján!

Bővebben: Psalmus Hungaricus

Vászon. Homály. Rikoltó hirdetések.
Muzsika. Híradó. A film pereg.
Lóverseny. Autók. Pisze flapperek.
Gengszter. Detektív. A lyoni érsek.

New-yorki árvaház, ezer gyerek.
Az angol flotta. Chaplin: bölcs csavargó.
Mélyhangú, álomszőke Greta Garbo.
Hold. Víz ezüstje. Hervadó berek.

Micky egér. És hűvös mese-szőnyeg,
Mely úttalan útján a levegőnek
Bagdad fölé röpíti utasát.

Könny. Kacagás. Mint happy-end, a Végzet.
Egy centiméter igazi költészet
És háromezer méter butaság.

Megjegyzés: 
A ma már mindenki által
ismert  „mozi”
szó kitalálója Heltai Jenő volt.
Kezdetben a filmeket vetítő helyiségeket,
a kinematográfia szóból „kini”-nek
becézte a magyar közönség.
A mozi kifejezés először
Heltai Jenő Bernáth című színdarabjának
Dal a moziról kupléjában hangzott fel,
és lett hamarosan a filmeket vetítő termek
megnevezésére széles körben használt kifejezés.
Heltai Jenőnek nemcsak a mozi szó
megalkotásában, hanem
a hazai filmgyártás
születésében is jelentős szerepe volt,
nagyapámmal Oláh Dezsővel együtt
irányították az I. világháború után
alapított
művészi értékű,
az akoriban forgatott filmek közül kiemelkedő
alkotásokat létrehozó,
Astra filmgyárat.

DAL A MOZIRÓL

Berta egy szép nyári estén
A körúton mendegélt,
Arra jő egy fess legényke
S hencegőn melléje lép,
Szól a lányhoz:”Szép kisasszony,
Tartson velem, ha lehet,
Jöjjön egy projektorgráfba
nézni mozgóképeket”

S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba,
Hát elment a mozi-mozi-moziba.

Együtt ültek a sötétben
Berta és az ifjú úr,
Míg a vásznon kergetőzött
Japán, angol, muszka, búr,
Körutazást, vonatrablást
S tudj' az ég, mit láttak itt,
S nem csupán a képek, ők is
Mozgolódtak egy kicsit.
És elcsattant és elcsattant mutyiba
Most egy csók a mozi-mozi-moziba.

Folytatása volt a csóknak,
Mert követte még nem egy,
Sőt követte más egyéb is,
Végre az már egyre megy.
Végül Berta bús lett,
És szemébe' könyű rezg,
Észrevette, hogy gyanúsan
Gömbö-gömbölyödni kezd!
Így van az, ha, így van az, ha egy liba
Sokat jár a mozi-mozi-moziba.

(Fellini filmjeire emlékezve)

   Békült lélekkel észrevétlen lépek
az elém nyíló
kétdimenziós világba.
Régi-régi ismerősöseim közé merülök,
Gelsomina és a Bolond,
halkan magukkal ragadnak,
örülök
tiszta rajzú mosolyuknak.
Anita Ekberg lázító, telt keble
éget, az Édes élet jelenetei
közé keveredek,
átélem Guido légszomjas álmait,
Saragina csalogató táncát csodálom,
és magam elé suttogom a varázsigét:
asa nisa masa,
(nekem többé nem egy
puszta szám a 8 és 1/2.)

Bővebben: Amarcord

Szmolenszk, 2010 április 10.

Ott ült a koronájukat fosztott fák
szívében a pusztult világ,
fagyöngyök között
csupa szétszakadt idegen tárgy,
kerekek fent az ágakon,
lent a géptest széttört darabjai,
megtépett ing, kabát,
a holt anyag görbült, színét vesztette,
zsugorodott, de megmaradt,
az tűnt el
mi teremtett rendet a testben,
készült a jóra,
szemet imára zárta,
gondolatot küldte útjára,
s a látomás után surrant.

Bővebben: Ikerkép

A Hosszú álom című verskötetemnek a bemutatójára 2010. április 8-án került sor a Fotocella Kávézóban.

Bővebben: Könyvbemutató

Alkategóriák

Scroll to top