Versek

Az engedelmes fények
végtelen álmot alszanak,
de kigyúlva bűvöletükbe
vonnak, s kedves szereplőim,
mint baráti szellemek
táncolnak elém.



Nyolcvanhárom éves korában, rövid betegség után, elhunyt Tomas Tranströmer svéd költő, aki  2011-ben irodalmi Nobel-díjat kapott .
Az alábbi versével emlékezzünk rá. Nyugodjon békével!

Sok körülöttünk az árny. 
Mentem hazafelé
a szeptemberi éjszakában, mikor Y.
negyven év után kilépett a sírjából,
s mellém szegődött.

Az ázó sugarakat
szeltem szabadon,
szembe úszva
a látóhatáron
ringó, erejét vesztett Nappal.

 

Meghallotta a tetszhalott
ország népének énekét,
pedig mennyi
hazug gége harsogta,
ne legyen derű abban
kinek van hazája.
Dallal és reménnyel
tért vissza oda
ahol valaha őseink
dúdolták fájdalmaikat.
Míg élt néptől-népig
fűzte szálát
a hangok pentaton sora.

Radnóti Miklós emlékezetének

Úgy-e, még élsz? Úgy-e, még énekelsz!...
A lomb között borzas szellő motoz.
Zizeg az illat, amit erre hoz, -
Talán ebben az illatban felelsz?
Vagy immár csak a könyvben,
A versek márvány idomaiban?

Alkategóriák