Minden érte lesz
minden róla szól majd
és hoz neked
akkor is
ha a felhő rácsokat
ír ablakodra friss kedvet
lesz vidámság de sok láz is
szemében
magadat látod
rajzol neked házat
kéményt tavat
kedves madarat
mikor reggelente rád köszön
a telet is tavasszá szelíditi majd
Álruhás napok
utolsó óráin,
cseles szerpentineken,
utaztunk a fővárosba.
Éppen elfértünk a teherautó
sofőrje mellett.
Pára lengett
a hegycsúcsok felett.
Ki mondja meg, hol van Atyánk, a Nap?
Mért hagyta cserben e rossz csillagot?
Szavaid még fülembe csengenek:
"Élj boldogul, a jó Isten veled!"
- Velem van-e az Isten? nem tudom,
Amit érzek, csak bú és fájdalom.
(1850-1920)1
Kalliopé
Írjunk eposzt, erre biztatsz ma minket?
Gomolygó fényködből, ha kilépsz elénk,
És ütem, zene már halott, csodát belénk
Tesz-e hatalmad, s erőt rímeinkbe?