Tartalomjegyzék

Az iráni konyha, bár számos sajátos, eredeti vonással rendelkezik, mégis sok mindenben nagyon hasonlít más közel-keleti országok konyhájához. A Közel-Kelet népei történelmük során szorosan érintkeztek egymással, s hasonló módon gazdálkodtak. Közösek a művelődési és a gazdasági hagyományaik, s nem kevéssé földrajzi és éghajlati adottságaik is. A perzsa konyha az ország fejlett mezőgazdaságából adódóan már a legrégibb időkben ismeretes volt. Irán az ókorban élénk kereskedelmet folytatott a görögökkel és a rómaiakkal: karavánok szállítottak oda különféle fűszereket, diót, cukrot. Görög és római történetírók beszámolóiból kitűnik, hogy a hajdani perzsák ínyencek voltak. A perzsa udvar pompás lakomái messze földön híresek voltak. A görögök átvettek tőlük étkezési szokásokat, például ők is perzsa módra, kereveten fekve étkeztek. Sztrabón, az ókor legnagyobb földrajztudósa Geographika című művében a következőket írja: "A perzsák pazarul étkeznek, egész állatokat, sokat és sokfélét tálalnak fel. A terítők, a poharak és egyebek kiállítása pompás, úgyhogy minden aranytól és ezüsttől ragyog. Borozás közben tanácskoznak a legfontosabb dolgokról, és szigorúbb határozatokat hoznak, mint józan állapotban".

Irán soknemzetiségű ország, ezért a konyhája is gazdag és sokszínű. Az irániak ritkábban esznek levest, mint az európaiak. A leveseik általában sűrűek. A húson kívül zöldségekből, joghurtból és füvekből állnak. A legelterjedtebbek az as és a masztohjar. A legfontosabb nemzeti eledelük a polo - ezt a sajátos módon elkészített és fűszerezett rizst különféle húsételekkel együtt fogyasztják.
A húsok közül a birkahús a legkedveltebb, de fogyasztják a marhahúst és a baromfit is. (A disznóhús fogyasztását a muzulmán vallás tiltja.) Húsból készült nemzeti specialitásaik a nyárson, parázson sült különféle kebabok. Ezeket birka- vagy marhahúsból készítik, fűszerekkel, vajjal és rizzsel tálalják. De gyakran szerepelnek az étlapon a folyami és tengeri halak is. Kedvelt csemegéjük például a pisztráng.

A keleti eredetű, Európában a törökök közvetítésével elterjedt töltött ételeket, például a töltött káposztát, a töltött paprikát és a padlizsánt fokhagymás joghurttal fogyasztják: ez kellemesen, savanykás, pikáns ízt kölcsönöz az ételnek. (Az irániak asztalán más formában is ott vannak a tejtermékek. Ismeretes, hogy a sajtot már sokkal előbb ismerték és fogyasztották, mint a franciák.)
De saláták és gyümölcsök nélkül sem terítenek! A gyümölcsnek és a zöldségnek azonban nem csupán a konyhán veszik hasznát, hanem önmagában, nyersen is fogyaszthatják azokat. Az irániak asztaláról sohasem hiányozhat a friss zöldség: a bazsalikom, a kapor, a koriander zöldje, a metélőhagyma stb.

Iránban sok gyümölcs terem. Fölöttébb kedvelik a dinnyét és a szőlőt. Több fajtáját is termesztik. A legjobb szőlő Siráz és Tebriz híressége. A szőlőt és a dinnyét gyakran juhsajttal és kenyérrel fogyasztják. Gránátalma, mandula, datolya és füge sok helyen vadon is nő. Az ételeknek elengedhetetlen összetevői a különféle csípős és aromás gyökerek, füvek.

Érdemes említést tenni az iráni kenyérről. A kenyérféléket főképp búzalisztből sütik. Ezek laposak, lepényszerűek. A legismertebb a szangak és a lavas. Nagyon ízletesek, még vaj nélkül is fogyaszthatók. A lepénykenyeret vagy forró kavicsokon, vagy különleges, földbe ásott kemencében (tandirban) sütik. A kemence izzó falaira tapasztják a tésztát, s ha az megsült, magától leválik.

Közkedvelt italuk a dugh - ez hűsítő, szomjoltó ital, igazában nem más, mint ásványvízzel felhígított joghurt, sóval, mentafűvel ízesítve. Az irániak "nemzeti" itala azonban a tea, bár a teaházaikat is "kávéház"-nak nevezik. Ennek az a magyarázata, hogy a XV-XVI. században Iránban már népszerűek voltak a kávéházak. Később a tea elterjedt a kávéházakban, és kiszorította a kávét. A teát a Távol-Keletről kínai és üzbég kereskedők szállították az országba. Az irániak számára a tea a létfenntartásnak is eszköze: nyáron, a negyven fok feletti hőségben hűsít, télen, a nagy hidegben melegít. A teához ismert keleti édességeket szolgálnak fel.

RECEPTEK

 

Scroll to top