Tartalomjegyzék

A beszéd

Az emberek között – az intelligenciától, az iskolázottságtól, valamint a társadalmi hovatartozástól függően – igen nagy eltérések vannak abban a tekintetben, hogyan használják a nyelvet. A társadalom perifériáján élőknek a beszéde általában konkrétabb, több sztereotip elemet tartalmaz. Az elvontságot igénylő nyelvi helyzetekben e réteg tagjai nehezebben fejezik ki magukat. A családon belüli nevelés során elsajátított alacsonyabb nyelvi kulturáltság jelentős oka lehet annak, ha az egyén nem tud helyzetéből kitörni, magasabb iskolákban helytállni. Eltér egymástól a falusi és a városi nyelv is, bár ez napjainkban már mindinkább elmosódik, elsősorban a tömegkommunikáció hatására. Ma is megvannak azonban a kis közösségek, szervezetek eltérő sajátos nyelvhasználatából fakadó különbségek. Más és más az egyes mesterségek nyelve, külön szóhasználata van a közigazgatási intézményeknek, a katonaságnak, másképpen beszélnek a fiatalok egymás közt stb.

A beszédet egyfelől arra használjuk fel, hogy információkhoz jussunk. Ilyenkor kérdéseket teszünk fel másoknak. Másfelől magunk közlünk információkat másokkal, például akkor, amikor válaszolunk kérdéseikre. Beszámolhatunk az élményeinkről, elmondhatjuk a véleményünket valamiről. Utasításokkal vagy parancsokkal. Rábeszéléssel befolyásolhatjuk mások viselkedését is.

A szavakkal jutalmazhatunk és büntethetünk is. A kedves, becéző szavak, dicsérő jelzők, a bókok jutalom értékűek, viszont a szidalmak, a trágár szavak, a sértegetések sokszor komoly fájdalmat okozhatnak.

Scroll to top