Próza

Cukor helyett melasz, citrom helyett citrompótló, tea helyett planta, narancsszörp helyett Bambi, koksz helyett lignit, brikett helyett széniszap, kakaó helyett címet, gyújtós helyett TÜKER-alágyújtós, májpástétom helyett tepertő, csokoládé helyett nugát, sütemény helyett kukoricamálé, mandula helyett tökmag, mogyoró helyett tányérica, sonka helyett párizsi, rántott hús helyett rántott tök, húsleves helyett tökleves, vécépapír helyett újság,
Bővebben: Helyett


Honore de Balzac

I. Gillette

Ezerhatszáztizenkettőben, egy fagyos december végi reggelen, egy széllelbélelt ruházatú fiatalember sétált fel és alá a párizsi Grand-Augustins utca egyik házának kapuja előtt. Sokáig tétovázott, mint a szerelmes, aki nem mer benyitni első kedveséhez, bármennyire könnyűvérű is a hölgy, de végül mégis átlépte a küszöböt és megkérdezte, hogy Frangois Porbus mester otthon van-e. A földszinten söpörgető öregasszony igennel válaszolt, így hát a fiatalember lassan fölment a lépcsőn, s fokról fokra megtorpant, mint valami újsütetű udvaronc, aki izgatottan várja, hogy milyen fogadtatásban részesül majd a királynál.

Bővebben: AZ ISMERETLEN REMEKMŰ

 I.

A szél érdes tenyerével simogatta a kislány finom, pirosló bőrét, és egyre jobban csiklandozta a szerteszét ugráló hajszálakat. Néha felkapta, megpörgette őket, játszott velük, majd szemtelenül befúrta magát a kis piros kabát alá. A gyermek türelmesen viselte a levegő mozgásának rendetlenkedését, de a figyelme egészen másfelé kalandozott. Nézte a háztetők fölött most lilának tűnő eget, amiben úgy látszott, a város megannyi fénye tükröződik, visszaverve a világosságot. Egy mélyen kongó harang hangját hallgatta, ami áttörte magát a város zaján.

Bővebben: A papírangyal

 A személygépkocsi szűk, sűrűn benőtt völgyben szaladt, vészterhes vidéken. Harmath Máté, aki magával cipelte Kis Mihályt, a beosztottját a kiküldetésbe, úgy bámult kifelé, mintha a táj látványa segíthetne a baján.

Az út kifutott egy barátságos tisztásra, a sofőr megállította a kocsit. Kis Mihály felriadt.

Bővebben: Ormányosbogár

Nagyítóval nézegetem szüleim fiatalkori fényképét, apám markáns, barázdált arcát, meleg tekintetét, és anyám finom vonásait, kedves mosolyát, és próbálom magamban megtalálni a velük azonos jegyeket. Felidézem tulajdonságaikat, képességeiket, és eltöprengek azon melyek élhetnek tovább belőlük bennem.

Bővebben: Életem két hasábon
Scroll to top