Eddig megismert verseskönyveid közül sok mindenben kiemelkedik ez az új. Még jóval tartalmasabb, formájában is csiszoltabb, s a fölöslegtől megszabadítván magvasabb az előzőknél. Gondolati líra, de nem a költői ösztönök csekélyebb voltától, hanem az intellektuális témavilág és asszociációs anyag elevenebb gazdagodásától.

A sok művelődéstörténeti anyag, amelyet a versek magukkal görgetnek, nem öncélúan vannak jelen, hanem egy igen aktív szellemi élet eszközeiként működnek. A lényegre törés nemcsak a régebbi redundanciák kiküszöböléséből adódik, hanem a verskompozíciók fegyelmezettebb összeállításából is. A sok mondadójú és sokat író tollforgatók szükségszerű hibájának véltem régebbi köteteid egy részét. Nem mondom, hogy ez a jelenség már végképp eltűnt költői munkádból; a legnagyobbaknál is előfordul efféle, és még van mit lefaragni, olykor képpé alakítani, mely többet mond minden "direkt" közlésnél. A témavilágod kifogyhatatlannak tetszik, unalom nem fenyegeti olvasóidat. A társadalomról és az emberi kondícióról formált, találó ítéleteiddel legtöbbször egyet is értek, bár ezen a téren régebben is hasonló volt a helyzet. A Vörös az iszapnak már régen meg kellett volna jelennie: a mi kis Csernobilünk megérdemelt volna egy verset a Kolontár közeléből származó költőnagyságunktól; a világért sem szeretném bántani, lehet, hogy az arany-jánosi" Nagyon fáj, nem megy" jelenségében rejtőzik a magyarázat. Te viszont dicséretesen megírtad pestiként. Azt hiszem, kötetben vannak a régebbiekből átdolgozott darabok, gyarló emlékezetem néhol azt súgja. Ha tévedek, a szerzői önazonosságnak, az eredendő észjárásodnak (is) tulajdonítható. A Hologram ismerős például, de néhány más is; az ötvenhatos ciklus talán csak témaazonossága miatt emlékeztet a régebbire. Könyveim egy része még mindig nincs kipakolva, nem tudnám most ellenőrizni magam. A karakter "köszön vissza" alighanem... A prózavers iránti érzékedet említenem kell. példázza, hogy nem föltétlenül az egyforma hangzások, rímek, stb. teszik verssé verset. Jó, hogy jegyzeteket fűzöl a rejtett idézetekhez. Az utolsó pozíció pl. ezektől (is) kiváló. Nem sokan vennék észre a lábjegyzetek nélkül, hogy pontosan miről van szó, én sem. A Visszafelé ötlete igen jó, s nem esik a színvonalassága. Remélem, eljutnak hozzád soraim, s megérted, miért több mázsás mostanában a tollam. Nagyon szerencsés folytatást kívánok, baráti köszöntéssel: Alföldy Jenő


Scroll to top