Csatazaj közepette, épp a világháború kellõs közepén alakult meg az Astra-filmgyár. Születése arra az idõre esik, amikor a hazai filmgyárak alapításait, még a szakkörökben is megmosolyogták s amikor ennek dacára, vagy talán épp ezért, komoly, nagy verseny indult meg az ifjú gyárak között. De amíg a legtöbb kezdõ filmgyár az anyagi megerõsödést tartotta szem elõtt és erre irányította fõ törekvését, az Astra már ebben az idõben is az anyagi erõnél többre becsülte a gondos szellemi felkészültséget. Ilyen helyes, mondhatnók, nemes gondolat természetesen inkább csak mûvészlélekbõl, mint egy hideg, számító kereskedelmi fõbõl fakadhatott. Mert az Astra-filmgyár alapítója mûvészember volt. Balogh Béláné, az elhunyt nagynevû Papír Sándor színházigazgató özvegye, aki maga is színpadon mûködött, sõt férje halála után magára vette a színházigazgatás súlyos gondjait, létesítette az Astrát, Balogh Bélával együtt, aki a magyar filmrendezõk között szinte elõször találta meg azt a helyes irányt, amelyen a magyar film eljuthat az itthoni közönség kegyeibe, a külföldön pedig az igazi mûvészetet értékelõ érdeklõdés központjába.
Az Astra elsõ filmje az Elnémult harangok volt, de már a Toprini nász, Obsitos, (itt megtekinthető a teljes, felújított film: http://www.magyarvagyok.com/videok/listak/filmek/8609-Az-obsitos/#2, Vengerkák, Pál-utcai fiúk olyan hatást váltottak ki, amely megmutatta az utat, amelyen az Astra haladni kívánt. Az Astránál, mint fentebb is írtuk, nem hiányzott a mûvészi erõ. De azt alapítói is belátták, hogy a mûvészet egymagában nem minden, ha annak nemes kilengéseit nem értékesíti az ügyes üzletember. Ez a szépségfolt azonban nyomban megszûnt, amikor az Astra-gyárat átvette Oláh Gyárfás Mihály (nagyapai nagybátyám! - OT.) természetesen maga mellett tartván a gyár eddigi mûvészi vezetõit. Balogh Béláék a múlt évben az Astrától megváltak, a Starhoz szerzõdtek, s az Astra, amely kereskedelmi szempontból már a legjobb kezekben volt, most meg viszont mûvészi vezetés nélkül maradt. Ezt a gordiusi csomót aztán a legügyesebben oldotta meg Heltai Jenõ, aki az Astra részvénytöbbségét megszerezte és így az egész gyár irányítását kezébe vette. Heltai Jenõ mûvészember és egyúttal színigazgató is. Benne tehát párosul a két kellék, amely egy modern filmgyárnál a mai hatalmas versenyben elengedhetetlen, a mûvészet és a helyes kereskedelmi felfogás és szervezõ erõ. Heltai Jenõ színpadi karrierjét Óbudán, a Kisfaludy Színháznál kezdette meg, amelyet akkor Serly Lajos igazgatott. Tenorista és bonvivant volt, honnét Nagyváradra, majd a Magyar Színházhoz került. Ambíciója azonban tovább hevítette Heltait s mûvészetének szép elismerése volt az, amikor Debrecen városi színházának igazgatójává választotta. Heltai Jenõ mûvészi tudásának, nagy színpadi ismereteinek egész tárházát viszi bele az Astra-filmgyárba. Óriási tervek foglalkoztatják, miknek keresztülvitelére a rendelkezésére álló nagy apparátussal már javában folynak az elõkészületek. A mai anyag- és díszlethiánynál felbecsülhetetlen érték, hogy Heltai debreceni színházának teljes ruha- és kelléktárát, melynek Budapestre szállításához harmincnyolc vasúti kocsira volt szükség, az Astra tulajdonába engedte át. Heltainak kiváló segítõtársa Oláh Dezsõ (nagyapám!- OT.), aki az Astra irányításában eddig is tevékenyen rész vett. Oláh Dezsõ, aki Heltai Jenõ vezérigazgató oldalán a gyár üzemvezetõ-igazgatója, középiskolai direktor volt. Oláh különösen a filmgyártás és kölcsönzés ügykezelésének modern és gyakorlati fejlesztésével érte el sikereit. Az iskola egykori szerény pedagógusának, értékes útmutatásaiért, hálás lekötelezettjei lettek a kultúr- és hazafias propagandafilmek, amiknek készítésében Oláh Dezsõt vezetõ hely illeti meg. Õ a magyar filmgyártás elsõ szakértõ pedagógusa! Bár Heltai, mint kiforrott színházi ember, tisztában van a filmrendezés technikájával, mégis, tekintettel a vezérigazgatással járó egyéb teendõkre, helyesnek találja, hogy egy jeles filmrendezõt ültessen maga mellé. Csak egy oly kiváló színházi szem, mint Heltaié, választhatott oly pompásan, amikor az Astra rendezõjének Lajthay Károlyt tette meg. Lajthay már a színpadon is kitûnt intelligenciájával, körültekintõ gondos játékával, elõkelõ mûvészetével. Oly képességek ezek, amelyek egy filmrendezõnél sem maradhatnak el hatás nélkül. Heltai Jenõ, Oláh Dezsõ, Lajthay Károly, ezek a nevek, ilyen erõk elképzelhetõ-e, hogy nem a legtökéletesebbet fogják megalkotni. Eddig is már három darab rendezéséhez fogtak, amelyek között van Az ember tragédiája. (Ez utóbbi az első filmes feldolgozás! - OT.) Íme, ilyen zsánerban kezdi meg az új Astra a magyar filmgyártás második negyedszázadát. http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/21/mozi.htm
Oláh Dezső, az Astra filmgyár üzemvezető-igazgatója
Filmlaboratorium
Ahol ma a hatalmas lakótelepek állnak, 50 évvel ezelőtt pusztaság, homokmezők terültek el. Újpest felé menet a Váci útról jobbra ház és épület nélküli tér alakult ki, amelyet Tomory térnek neveztek el. Itt valamikor a magyar aviatika úttörői is gyakorlatoztak. Épült is egy hatalmas hangárszerű asztalosüzem, amelyet azonban a háború kezdetén már nem használtak erre a célra. Ezt a hangárt vette át a Balogh Béla rendező és Oláh Gyárfás Mihály vezérigazgató vezetése alatt álló Astra-filmgyár Rt. Az épület favázas alkotmány volt, amelyet filmgyári célokra úgy sikerült átalakítani, hogy félig üvegházfalakat építettek az alapra. A vállalatnak nem volt kimondott filmlaboratóriuma, csak később vette meg az egyik megszűnt laboratórium berendezését, és így a Tomory téren az Astránál fogatott elég tekintélyes számú filmet már ott dolgozták ki. A háború alatt Nagy Dezső, Adler Miksa és Vanicsek János működött itt. A laboratórium vezetője 1920-ban Róna Frigyes, laboránsai Balázs Henrik és Heltai Kornél. Balázs Henrik 1933-ban Heinrich Ballasch néven filmet forgatott Budapesten. 1921-ben a laboratórium beszűntette működését. A laboratórium rengeteg nehézséggel küzdött az épületbe bevezetett villanyáram bizonytalansága miatt. (Részlet Lajta Andor: A magyar filmlaboratóriumok története című könyvéből). Forrás: http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/25/lajta.htm
