Emlékek és Iratok - ​1. Becsukom a szemem

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Próza

• Emlékek

Ezt a könyvet
életem valóságos eseményei irták,
de az élő személyekkel való hasonlóságokért
kizárólag a képzeletem tehető felelőssé.

Becsukom a szemem, és nem érzem a nappal és az éjszaka közt a különbséget. Lebegek az áhítatos csendben, szívem még ver, az élet a győztes, életre vagyok ítélve, minden óra, nap mindent ad, és aki él annak emlékeznie kell. Egy régi fénykép akad a kezembe. Két fiatal férfi ül a sekély vízben, válluk, fejük látszik csak ki a vízből. Mind a két alak szájában pipa van, arcukat gyér, pár napos szakáll fedi. A háttérben egy hajó vesztegel, vitorlái leeresztve pihennek. A víz sima, hullámok nem borzolják. Az egyik fej az enyém, a másik a barátomé, Endréé. Kölyökarcainkat nézegetem. Mögöttünk a víztükör szürkének tűnik a fekete-fehér fotón. A régi képet nézve megfiatalodok.

Bővebben: Emlékek és Iratok - ​1. Becsukom a szemem