Versek

Fekete országot álmodtam én,
ahol minden fekete volt,
minden fekete, de nem csak kívül:
csontig, velőig fekete,
fekete,
fekete, fekete, fekete.
Babits Mihály idézetek

(Mezős Béla festménye alá)

A leghalkabb csend
ha megtalál belül,
nem keres kétség –
zöld ködbe merül.

Képtalálat a következőre: „Szepesi Zsuzsanna költő kép”

Elnyúlok a hegyen, hanyatt a fűbe fekve,
S tömött arany díszét fejem fölé lehajtja
A csónakos virágú, karcsú, szelíd rekettye,
Sok, sok ringó virág, száz apró légi sajka.
S én árva óriásként nézek rájuk, s nehéz
Szívemből míg felér bús ajkamra a sóhaj,
Vihar már nékik az, váratlan sodrú vész,
S megreszket az egész szelíd arany hajóraj.

Tóth Árpád, a halk szavú költő - Cultura.hu

Most, hogy többé
nem tudsz más lenni,
mint amilyenné magadat tetted,
se fül,
se szem,
se szív,
se száj,
se fájdalom,
se öröm,
se szerelem,
se gyűlölet,
se rabság,
se hatalom,
se szánalom
nem marad belőled,