Részletek

Írta: Tornai Xénia

Kategória: Mások versei

I.

Kétezer évvel az ókor után mit akarhat a költő?
Nincs csoda oly, mit az őseinek nem adott meg a végzet.
Hát csak a szót szaporítja, de ósdi babérokat ölt ő,
S vélt diadalt arat így, ha feszíti a dicsteli érzet.

Dallama hősi Homér ütemét ha idézi a múltból,
Vagy ha mit ír, az a thébai mondavilág mai tükre,
Körbekeringi a doh szaga: untat a kor fia korhol,
S rajta a fals ambrózia illata érzik örökre.

Bővebben: Holt költők társasága

Részletek

Írta: William Shakespeare

Kategória: Mások versei

Szeretőm szeme nem süt, mint a nap,
S nem lángol ajka, mint a rőt koráll;
A keble nem hó, füstös barna csak;
S fején a haj - sötétlő drótfonál.

Bővebben: CXXX. Szonett

Részletek

Írta: Hamvas Béla

Kategória: Mások versei

Mindig csak egyszer
Mindig először, mindig utoljára.
Nem törvényt keresni.
Szabadnak lenni.
Nem alkalmazkodni.
Elhatározni.

Bővebben: Egyszer

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Verseim

A tó fölé nyúló
deszkaépítményen
karnyújtásnyira tőlem
ismeretlen női táj terül elém
elevenen érzem
parancsoló hatását
a kezdet-pontján lebegek
újra az örök fejlődés
az örök várakozás
áramteli feszültsége jár át

Bővebben: A NŐ