Részletek

Írta: Baka Györgyi

Kategória: Mások versei

Ó, szívemben nyíló, tágas
tündöklésű puszták!
Szétszaggatott, tenyérnyivé
lett hazám hullámzó rétjei,
búzamezői, ringassatok,
eszméltessen szüntelen
harangkondulás...

Bővebben: Utam szülőföldemre

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Verseim

Mélyéből előkering

Mintha egy régi
dallamot dudorászna
nyílik a zár,
s a szélesre tárt szekrény
mélyéből előkering
az összeszőtt, furcsa
szagok szövedéke.

Bővebben: Bútorozottan

Részletek

Írta: Johann Wolfgang von Goethe

Kategória: Mások versei

(Részlet)
A hegy alatt mocsárvidék
terjeszt ragályt zsákmányolt földemen;
csapoljuk le poshadt vizét,
az lesz csupán a végső győzelem.
Millióknak nyitok tért, hol nem éppen
biztos a lét, de szabad és tevékeny.
Zöld a mező s termékeny; ember, állat
az új földön nyomban otthont találhat,
s merész szorgalmú nép emelte gát
szilárd oltalmában üthet tanyát.

Bővebben: FAUST

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Verseim

À la carte

(gondolatok evés előtt)

Az asztal nagy, díszes ravatal.
A szemfedő-terítőn
csupa halott növény,
leölt, letaglózott állat.
Ennivalót kínálunk.
Mintha az pótolni tudná
éhségünket az óvó mozdulatok iránt.
Mások életével
csak őrlő fogaink zaja köt össze minket.
Az emésztés elernyedésének perceiben,
a jóllakott ragadozó szemével
nézünk a másik arcába,
vesszük észre, hogy ő is létezik.

Bővebben: Étek a minden