Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Verseim

1945. augusztus 6.

Első túlélő

Tűrve a Nap sugarát
bámultam szabadon
fel oda, hol már régóta
nem volt
telt mosolyú az ég,
Megszoktam
a bombázók vonulását,
de most mást láttam,
a magasban egy magányos
repülő szelte hangtalanul
a kékség terét.

Bővebben: Fekete eső

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Verseim

Cseppekben hullnak elém
az elfelejtettnek hit életek:
– a nők ruháján huncutul
játszik a szél,
alakjuk foghatatlan, akár az emlék-kép,
– hallom a Trabant köhögő masináját,
és egy messzi kórus énekét,
– nézem a fecsegő hirdetőoszlopokat,

„dolgozzatok, mert fogy a kenyér”

Bővebben: Fotográfiák

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Verseim

A metrókocsi közepén
- pillanatnyi örökkévalóságban -
egy férfi próbálja ügyetlenül,
a tétova fény ágai közt,
sérült kezén
a meglazult gézt
fogaival megerősíteni.
A körülötte ülő utasok
- szemöldökük árnyán,
üres szemmel -
néznek maguk elé...

Bővebben: Az altruista

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Verseim

Autónk vitázva a havas úttal,
megcsúszott, és megadón
a forgalommal szemben
állt meg.
A kanyarulatból tompa nesszel
egy kamion
vonult vakon felénk.

Bővebben: Veletek vagyok