Verseim
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Görbült hát,
pedálokon
inas lábak,
a hajlított
kormányt
fehérlő ujjak
fogják,
ezüst csíkok
a csúcsos
ércfejen,
pergő
küllők,
egybefolyt
karikák
részeg
zenéje zúg,
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Hazugság
szülte
méreg,
mint
garázda
vendég
vett
fészket,
fullasztó
füstjét
küldi
fölénk,
gyűlölet
adta bűn
teli torokkal
fújtatója
a tűzvésznek,
bűn
keltette
erőszak
élősdi
haraggal
ártatlant
koncoltat...
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
A zene és a vers találkozásának egyedülálló élményében lehetett részese annak, aki ott tudott lenni 2013 október 25-én este a Napházban, Oláh Tamás Áttűnések kötetének bemutatóján. Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas, és Kathy-Horváth Lajos érdemes művész közreműködése révén, -- e két kitűnő zenész improvizációs tehetségének köszönhetően,-- Takács Bence Ervin Kazinczy-díjas előadóművész tolmácsolásában elhangzott versek különleges átlényegülésen mentek át, valósággal új műfajt teremtve. Megmaradt a versek gondolati üzenete, de a zenei motívumok, a zenei hangsúlyok, kiemelések nagyban fokozták a hatást, a hangok és a szavak különleges egységbe forrtak össze.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Az erjedő anyag lüktet, burjánzik,
tenyészik, önmagát megerősítve
szilárdul bennem, valósággal
elevenen kövesedek.
A sziklafogak tövében
lepedék szégyenfoltjai virítanak.
Nem jó, ha a fog hegyén ott marad
egy-egy szó-rög, dühös csikorgás.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Meztelen testetek nem árnyékot, fényt vet.
Örökké ébren virrasztva,
világot kinevetve, halkan zizegve száltok.
Változatlan ifjak maradtok mindig.
Tiszták, szépek.
Ó vibráló világosság, szűztiszta láng,
fuss át rajtam újra és újra!
Fehér-hasú tündérek, fénytörés zászlói,
parázs szivárvány ívei,
elemek részeibe csókolt steril napfény,
legyek egy veletek!
60. oldal / 64