Verseim
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Verseim
Sírva sződd
Laertész halotti leplét,
nappalod ezzel teljen,
éjjel fáklyák fényénél
bontsd vissza vásznadat,
ne mondja ajkad ki:
nincs tovább.
Pénelopé a szövőszék előtt ül, vele szemben fia, Télemakhosz
(athéni vörösalakos szküphosz (görög serleg),
Kr. e. 450–400; Chiusi, Museo Archeologico Nazionale, ltsz. 1831).
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Verseim
A fáradt napok
mint üres irkalapok
lebbennek elém.
Zárakat nyitogatok, vagy ötöt,
amíg a tanteremig felérek.
Kerekre tágult szemek
fogadnak.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Verseim
Örömhang helyett
csendet kínál, mesét mond,
suttog a dermedt táj.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Verseim
Ki vagyok?
Dicsőségre vágyó naplopó,
társakra szomjazó hajótörött,
bűntudat nélküli szó-tolvaj,
hontalan semmirekellő,
éhes gyomnövény?
Ki mondja meg érek-e valamit?
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Verseim
Látod-e a szavak papíron túli fényét?
A végtelen szobrait?
Tudod-e a levelek erezete mit visz?
Érted-e a csend mit fejez be?
A mozdulatlan meddig tűr?
A bronzharang az ércen túl
kitől hoz élő szavakat?
4. oldal / 71
