Hódolat Milos Formannak

Hiába növeszted
hajadat,
ha a szél nem borzolhatja.

Fogat fogért?
Miért halnál meg
névtelenül?
Miért nem tiltakoztok,
mikor a rekedt sziréna
visít riadót?
Hová tűntetek lázadók?
Hol késtek?
Hangotok miért bomlik
árnyként szét a légben?
Ki mer kiállni közülletek
a sorból?
Eleven arcotok hová fordul?

Jelenet M. Forman Hair című filjéből.

Még ott lengenek
bennünk az idegen zászlók.

Ne harcolj
hamis dicsőségért!
Múltunk kényszerű
szörnyei maradjanak
a vaksötét mélyben!
Az emlékek ne hulljanak
a konok csendbe!
Ne legyen házfalon vér!
Az ég mélye
ne villogjon ránk!
Ne jöjjenek elő
Goya kísértetei megint!
Ne szégyelld, ha félsz!

Ölik azt is, aki nem ölt.

Aki élni akar éljen!
Az álommal aranyozott
Hold világítson ismét
a szabad éjvilágban!
A csillagok még
földi életünkben
játsszák el nekünk
Amadeus éteri zenéjét!

Ébredj Nap!
Sugarazd gördülve a nyugalmat!

Engedd, hogy fürödhessünk
nyílt tekintettel fényedben!