Idézett:
Messze kerüld a magasztos elméket,
kik az emberiségért lázban égnek
s ha egy ember bajba jut, félrenéznek.1
A recept a következő.
Írj lázító mondatokat
a színpad hátsó falára,
csupa nagybetűs szavakat, olyanokat,
amikben már régen nem hiszel.
A vallásos áhítat
és az istenkáromlás szenvedélye közt,
megannyi rágatlan eszme zászlaját
lobogtatva
futkoss a bosszús földi-isteneknek emelt
templomoszlopok között.
Saját véleményedet hagyd magad mögött,
és kínáld mosolyod kíséretében
hálás közönségednek
a szép asszony füvéből főzött
italodat.
Írj szigorú formaművészettel,
vagy szimbolista módon,
esetleg szabad versben
álcázott nihilistaként
imádságokat,
majd tagadj meg minden
felső fényt.
A haladás eszméi iránti
lelkesedésedet emelkedett szavakkal
fejezd ki,
de rögvest utána a hatást
trágár kifejezésekkel rombold le.
Aztán
írj darabot
az írástudó árulásáról,
véletlenül sem gondolva magadra,
mikor kivételes elmeéleddel
éppen Waltert szolgálod.
A posztmodern világban
mindig akad majd
a vörös csillag sugárnyalábján
Moszkvából,
a mennyország új fővárosa,
Washington felé masírozó
rendező, kinek
szemében a balhit még lázasan csillog,
és a bársonykarosszékben ülő,
tökmagot rágó, unatkozó
nézőt fennkölten züllött
betétdalokkal, jövőnket ostromló
kibeszélésekkel kívánja szórakoztatni...
...Szerencsére
mikor már minden veszni látszik
Isten általában ad még egy esélyt.
Ebben még mi is bizakodhatunk...
1. Faludy György: Tanmese Bertolt Brechtről...
