Vajon Éva miért nem félt
a Kígyótól?1
Miért hallgatott a hízelgő
tekergőre, a csáb, a nász, a kéj,
a vonzalom megcsufolójára,
az Ész hajtűkanyarjainak
zengő szavakkal írójára,
a józan tervezés
kigúnyolójára?
Albrecht Dürer (1471 - 1528)
A rút ostobaság és a züllött
önzés arcait, azóta is
Ő mintázza,
a történelmi mészárszék
részeg hangja bömbölve
belőle tör folyton elő.
Ott virul rút vigyora,
hol végzet, szabadság
egymást üldözi2.
Alvó elménk robotját
is Ő írányítja.
Isten még az Ember előtt
teremtette Őt,
– és ne feledjük -
a Földön
vele vetette meg lábát
a tagadás szelleme.
Így lett Főrendező
múlandóságunk színpadán.
Úgy lép szurkos napokon,
új és új alakban elénk,
zöld szemét eltakarva,
megtévesztve minden
éber ideget,
hogy a gyanútlan
szelídnek lássa,
és amit mond,
higgye követendőnek.
Így oltja a Kígyó
minden
üresen kongó dióba,
dobogni rest szívbe,
az izzó gyűlölet
poklát...
1 Szentkuty Miklós: A la española: halál, őrület, kéj, katolicizmus
2 Madách Imre: Az ember tragédiája