1945. augusztus 6.

Első túlélő

Tűrve a Nap sugarát
bámultam szabadon
fel oda, hol már régóta
nem volt
telt mosolyú az ég,
Megszoktam
a bombázók vonulását,
de most mást láttam,
a magasban egy magányos
repülő szelte hangtalanul
a kékség terét.

Második túlélő

Mielőtt a fény-feketéje
elhantolta volna a Napot,
még láttam,
ahogy lomhán kihullt
belőle,
éhséggel tele
a gyilkoló gyönyör.

K ö l t ö:
Ne kínozzatok!

A féktelen tűzgomoly
tépve-öldöső
láng-kévéi a hegy élén
gombakalappá nőttek,
lökéshulláma, mint tájfun-isten
megvadult ostora, úgy ért el minket.
A meredt sugár
zokogása szőtt mindent tele.
A fehérré vált ég kérgét
fojtó hangköd töltötte ki.

K ö l t ő:

S a BOMBA¹ lett a gőggel teli
század szégyenének szobra...

Harmadik túlélő

Mindenütt japán sorsunk
bűnös romjai hevertek,
– földbe marva.
Engedelmes hullák
torlaszolták el a folyót.

K ö l t ö:
Mit tudtok a tegnapról
és arról, ami jön majd?

Negyedik túlélő

A tóban úszkáló
fürge életeket néztem,
amikor anyám hívott,
menjek be a házba.
Ekkor dobták le
a mérhetetlen erejű
bombát².
Ha kint maradok
diadalma legyőz,
s lelkem borzongva fut
a fekete felhőbe,
a hancúrozó halak után.
Égő hús és vérhab voltam,
mégis testetlen lebegtem
egy kihalt csillagzaton.

K ö l t ö:
Azt hiszed, Te megúszhatod?

Ötödik túlélő

A fölforrt felleg
önmagát gyarapítva nőtt orjássá.
A sugárzó csapadék
hatalmas cseppekben hullt.
Akkor még nem tudtuk,
akire rátelepedik, annak
az öröklét csöndjét hozza el.

Hatodik túlélő

A levegő megtelt
az atomlét füstjével,
még ma is érzem,
orromban,
tűző nyári napokon,
az égő testek búcsúszagát.³

K ö l t ö:
Mi jön az élet után?
S mi marad a versből?

1 6000 méter magasságban robbant fel a város fölött. A tűzgolyó belsejében a hőmérséklet több millió Celsiust ért el.
2 Az első órában 70 000 ember halt meg, és ennek a duplája vesztette életét a következő napokban, hetekben.
3 Bomba és a hidegháború című dokumentum filmben elhangzott hirosimai túlélők beszámolói alapján.