Versek
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Verseim
1. Pince
A csend jár a nyomomban
a sötét mélyén.
A kioldhatatlan semmi neszeiben
botorkálva,
az olvadó falakat tapogatom.
A penészszagú levegőben
kutatom a kivezető fénysugarat.
A tégla-boltív
sokszorozza sóhajaimat.

- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Verseim
Amikor Éva még
Ádámban volt,
Az élet örökké tartott.1
Ami látható értéktelen.
A rejtett fölötte van.

- Részletek
- Írta: Baka Györgyi
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
Lassan körém feketül az éj,
már minden lepergő falevél
pusztulást susog. Kifosztott
csönd, gyötrő sötétség, üres
tekintetek. Pocsolyák villognak
kísértetiesen a holdfényben.

- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Verseim
Az egyesült csillagok
pogány oltárának csóvája vetült ránk.
A segítő fény madarak dalán érkezett,
nem szólt emberi hangon.
Mégis érteni lehetett,
biztatott téged vegyél észre.
![]()
- Részletek
- Írta: Kondor Béla
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
A fehér gyász-szín,
könnyekkel sós vízben mosdatott
feketeség.
Karok, combok, a kényes nyak
és holdvilágképű hűs hasak
színe, ahová fejet hajthatsz
szomorúságodban fülelni.

2. oldal / 130