Versek

Üstökös
most nem ragyog
az égen, a lét minden
villanása szégyen, arany, ezüst,
vörös üveggömbök, torz világunkat
tükrözik, mint kicsinyített földgömbök,
remény és cél mind elillan, csak a hazug fény csillan.
Jézus születését ki várja még, műanyag jászolban fekszik rég.
Szeretet régen elenyészett, nincs ki énekeljen,
ha megszólal a csengő, a megvakult éjben.
Az Ég már nem mutat utat, a végtelen csak üres burkolat.
Kapualjba hajléktalan húzódik szenteste,
árnyékot se vet sovány teste.
Ő az egyetlen, aki meglátja a csodát:
angyal készül
leszállni
a körúti
háztetőkön
át.

Ha angyalt látsz vendégül,
jól vigyázz,
hol ült és állt és járkált és beszélt.
A helye megmarad:
Akár kőben
a levél-nyomat.

Károlyi Amy idézetek

Mindent látni akarok,
mindent,
a nézés gyönyöre éltet,
a maszk nélküli természet
csalóka díszek nélküli látványa,
égi lázban nőtt fák hallgatagsága,
megfog a fekete-fehér világ este,
és a hóesés egyszínűsége,

Tevékenyen
Néz és Lát
Amint világra jött
Szeme teremt
Kapcsolatot
Az első Emberrel
Máriával

Madonna and Child - Batoni Pompeo Girolamo

Pompeo Girolamo Batoni (1708-1787) olasz festő alkotása

Versnovella

Első fejezet

Az idegen
vágóhidat akart venni,
mikor még az elkerülhetetlen
párbeszédé állt össze,
a józan ész tagadása
hozott sokaknak üdvösséget,
s a fájdalom a süket csendbe taszította
az emlékezetet.

 Vágóhiidon.jpg

Alkategóriák