Versek

Elzengett az őszi boros ének.
Megfülledt már hűse a pincének.
Szél s víz csap a csupasz szőlőtőre.
Lúdbőrzik az agyagos domb bőre,
elomlik és puha sárrá rothad,
mint mezitlen teste egy halottnak.

Mért fekszel jászolban, ég királya?
Visszasírsz az éhes barikára.
Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt:
mégis itt rídogálsz, állatok közt.

Si King
DALOK KÖNYVE
 (részlet)

A FÉRJ MONDJA

"Tang" - verték a harci dobot,
minden férfi lándzsát fogott,
elsáncolták Cao városát
s hadunk délre masírozott.

A koporsót
két vastag rúdra helyezzük,
ketten-ketten állunk melléje
két oldalról.
A gyanta illatú ládát
a vállunkra emeljük. Lépéseinket,
mint a jó összeesküvőknek,
egymáshoz kell igazítanunk.

Kié ez a dögevő akarat? Kitől ered ez a pusztító-parancs? Kié a titok-terv? Milyen jóslat teljesedik majd be? Európa, látom, ahogy testedet a szerelem szennyében szárnyas szörnyek gyalázzák.

Alkategóriák