Versek
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
A világ kabátja kitárva, ezernyi veszett hang raja szál, nevetések, sírások párolognak belőle. A természet hozza menetrendszerűen az ősz fújtató dühét, a csizmás-havat csikorgató tél zenéjét, és a cseppekben muzsikáló tavaszt, a kacagva éneklő mezítlábas nyarakat, és vége nincs dobogással döngeti vérünket az élő motor a bordák szögeiben.
- Részletek
- Írta: Arany János
- Kategória: Mások versei
Az óra lüktet lassu percegéssel,
Kimérve a megmérhetlen időt;
Ébren a honfigond virasztva mécsel,
Homlokra összébb gyűjti a redőt.
Vajúdni meddig tart még e világnak?
Sors! óraműved oly irtóztató:
Hallom kerekid, amint egybevágnak:
De nincs azokhoz számlap, mutató.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Zöld-agyú fák lomb-szája alatt
bőség gazdagítja az asztalokat.
Karcsú illatok az ínyek gyönyörét
készítik elő.
Sistergő húsok, kalács-koszorúk,
gyümölcs-halmok, öblös korsók
törlik el a böjti tilalmakat.
- Részletek
- Írta: Vas István
- Kategória: Mások versei
Vas István
Micsoda város! Mocsokkal vastagon loccsan a sár.
A gyász bíborát latyakkal igyekszik befedni február.
Az ólmos esővel szüntelen szaporodva szemét szitál.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Képek torlódnak képekre,
békés utcák, hűs terek, lármás házak,
dölyfös arcok, díszruhák,
irigyen őrzött tárgyak
számkivetett vonalai,
csupa olyan dolog,
ami száz éve hallgat,
az idő négyszögén át
most elém jön.
Alkategóriák
Verseim Cikkek száma: 246
Mások versei Cikkek száma: 147
Verseim máshol Cikkek száma: 1
67. oldal / 79