Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Verseim

(gondolatok evés helyett)

Az asztal nagy, díszes ravatal.
A szemfedő-terítőn
csupa fonnyadt, haldokló növény,
letaglózott, áldozati állat.
Az evésen jár déltől estig,
estétől reggelig, az órát figyelve,
mindenkinek az esze.

Giuseppe Arcimboldo (1527 – 1593) olasz festő
képe II. Rudolf császárról.

Bővebben: À la carte

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Verseim

A városi világítótestek
fénykörük rabságában még
erejüket vesztve pislákolnak.
Tócsák tükrében
tépett fák, mállott falak
köszöntik a derengő hétköznapot,
langy lég fodrozta képükben
a kopott jelen tekint vissza.

Bővebben: Nagyvárosi szimfónia

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Verseim

 Piros rúzzsal kihúzott száját nyújtja feléd,
kézzel kifestett szeme
páratelten rád néz.
Szilikon keblében naphosszat gyönyörködhetsz.
Válogathatsz a duzzadt vagy kicsi,
a kemény vagy a lágy
almák és körték között, bimbója lehet málna,
ribizli, vagy éppen eper formájú.

Bővebben: Harmony, a szexrobot

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Verseim

A Nap éget, a homok forró,
a sós lég köréd ér. Hanyatt fekszel,
hallgatod a szívedet, és lusta
pillantásodba fogod a felhőt.
Az idő bolondja, az unalom tör rád.
Súlytalan testedből tompa gondolatok
suhannak ki, a múlás eszméje
bújik elő belőled.
.

Bővebben: Az idő bolondja