Versek
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Szabadon nyargalnak, kirobbanó örömöt, vagy gyász-könnyet ejtenek
A zene mennyboltjából ujjaid játékán kikelt hangfüzérek, a
Kék ég alatt, az óceánon át, a Földet megkerülve áradnak
Csilingelve a szél járta völgyekbe, bekopognak ablakainkon
Igéző futamaid, könnyű kezeid csodáin dalok fakadnak.
- Részletek
- Írta: Oláh Zoltán
- Kategória: Mások versei
Mennyi csillagot szeret ma az este!
Kéket kortyol az égből
egy pillanatfecske.
Fészkéhez érve megpihen,
fióka-csírát csivitel a csendbe.
- Részletek
- Írta: TURBÓK ATTILA
- Kategória: Mások versei
Magas hazánk a mélybe tért? Most jött csak emelkedése!
Először halkan, kérve kért, nem fülelt a cselvetésre,
Hortobágy – Recsk-kapurésre, szivárgó csíkra nem figyelt,
ám a hazug mellverésre, álszent újratemetésre,
mint riadt őz, már felneszelt.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Verseim
Felhő emeli szoknyáját
a város tépett tetői fölé.
Panaszaikat rejtegetve
kapaszkodnak egymásba
a száz éves házak,
- Részletek
- Írta: Mórotz Krisztina
- Kategória: Mások versei
Kettészelt szemek tágra zárt magánya
ujjak kísértet-táncoló fehér rózsája
halk bőr szirom bársonya
tánc románc lánc rémület
a félelem viaszpanoptikuma
65. oldal / 85
- Ön itt van:
-
Home
- Versek