Versek
- Részletek
- Írta: PAUL AUSTER
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
1
Gyökerek gilisztával vonaglanak – az óra
szitálása együtt él a veréb szívével.
Az ág és a csúcs között – a szó
lekicsinyli fészkét, az egyszerűbb
határok ringatta mag nem tesz vallomást
csak a tojás gravitál.

Paul Auster (1947-- 2024)
- Részletek
- Írta: Pozsgai Györgyi
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
Szeretem…
…mikor a nap megsimogat
a téli dermedtségben,
…a levéltelen fákat,
ahogy megmutatják
a ruhátlan valót,
…a temetői csend
ködös reggeleit,
ahogy minden eloszlik
a szürkeségben,
…a magány bensőségét,
mikor az ablakra
fagynak a sóhajok,
mikor elernyedve
várom a holnapot.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Verseim
Az ős-tövén születő,
álmok nélküli mély alvás,
a felmérhetetlen vágyak,
a semmi kútja,
az éjszaka tisztelete,
a feminin Holdhoz kötődik.1
- Részletek
- Írta: Charles Baudelaire
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
1
A kisdiák mereng mappán és tarka képen
s a Mindenség neki mint lelke éhe, tág.
Óh, mily nagy is a föld a lámpák fénykörében,
s ha már emlékezünk, mily kicsiny a világ!
Egy reggel indulunk, és velőnk teli tűzzel,
és fájó dac dagaszt, s keserü vágy izen,
megyünk, s a kósza kedv táncos habokra űz el,
ringatva végtelen lelkünk véges vizen.

- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Verseim
Emlékszem a lélegzetre,
az érintésre.
Emlékszem a szóra, amikor
valaki nevemen szólított.
Föld szaga van tenyeremnek.
![]()
A Pannonhalmi Bencés Főapátság
6. oldal / 130