Verseim

Írni, írni akarok, még sokáig,
égve énekelni,
vers-kulccsal nyitni ablakot az égre,
élni, élni, felpattanni
az éhes képzelet sugarára,

Önarckép.jpg

Szabadon nyargalnak, kirobbanó örömöt, vagy gyász-könnyet ejtenek
A zene mennyboltjából ujjaid játékán kikelt hangfüzérek, a
Kék ég alatt, az óceánon át, a Földet megkerülve áradnak
Csilingelve a szél járta völgyekbe, bekopognak ablakainkon
Igéző futamaid, könnyű kezeid csodáin dalok fakadnak.

Felhő emeli szoknyáját
a város tépett tetői fölé.
Panaszaikat rejtegetve
kapaszkodnak egymásba
a száz éves házak,

a dühös szél összegyűrt
árnyékokat kerget,
házak, hidak, hegyek bújnak
egymáshoz, az éhes fény
villogva reng a sziklahátakon,
zokogás rázza az erdők vállát,
forgó felhő bontja ki magát,
a forróság mindenre kiárad,

MACSKA VAGYOK

 Karmaimat visszahúzom,
szelíden tűröm míg prémemen
ruganyos ujjaid kedvtelve járnak.