Az iskola előtt ácsorgok a jelesre álló napon.
Dupla szárnyú kapuja még mozdulatlan.
Gyenge feleletek kínjai. Tábla, toll, füzet és kréta.
Egy percre se térnék értük vissza.

Csicsó öröksége - A mindennapok hősei - PDF Ingyenes letöltés

Szótlanul állom a rám feledkező tekinteteket.
Van, ki a bevásárlásából jött,
teli szatyrából, zömök répák közül
egy póré hagyma szára, mint egyesem a hajdani naplóból,
úgy kukucskál ki.
Egy szakállas férfi biciklijére támaszkodva várakozik,
szeme szemérmetlenül tivornyázik
egy elsiető fiatal lány alakján.
Akár felelhetne is belőle.

Egy kerékpáros pizzafutárnak,
a kopott bejárat előtt álldogálók miatt
kell leszállnia a magas nyeregből.
Mérges, borravaló helyet szekundát kap, ha késik.
Egy apa tíz év körüli fiával, rolleren érkezik.
Látómezejébe esem éppen. Én is végigmérem.
Ki tudja miért ő jött,
talán házasságból osztályismétlésre kötelezték.

Messzi tanévek iskolapadjain nyugvó könyveim
tintába fulladt sziszegő betűi igyekeznének elém.

Nem messze tőlem nyelvekkel jól megáldva
asszonyok sorolják gondjaikat.
Láthatóan naponta kell apró vizsgákat tenniük.
Sminkjük alatt alig fut vér, arcuk diadalt és kínt nem mutat.

Végre résnyire nyílik a salétromos homlokzat alatti nagy kapu,
egy hajfonatos kislány birkózik vele.
Mögötte unokám lép az utca fénykörébe.
Ami nekem hétköznap, neki ünnep.
Bizonyítványából dicsekvő számok, csillagok zsibonganak elő.

A tanulók egymás után szaladnak a szabadba,
múlt és jövő a jelen pillanatában fürdik,
s g
itárt zendítenek – violaillatot lehelnek a gondolatok,1

Beváltható valutaként viszik haza,

amit egy év alatt az iskola teremtett és alakított bennük.
Remélik ami vár rájuk csupa vakáció lesz,
és szárnyalnak majd jövőre is,
a metszett betűkkel írt szürke-kék időben.

1Borisz Paszternák: Zápor suhogott